Valóságon túli világ a Hegyvidéki Kulturális Szalonban

Gyügyi Ödön grafikus Árpád-házi Szent Margit tiszteletére ajánlotta új kiállítását, ami a Hegyvidéki Kulturális Szalonban nyílt meg. A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett művész a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és négy éve már a Hegyvidéki Kulturális Szalon munkatársa. A megnyitóra eljött Kakuk Andrea hittantanárnő, a Kiskakukk Játszóház vezetője is, aki két éve felhívta Gyügyi Ödön figyelmét Szent Margitra, azzal a nem titkolt szándékkal, hátha az Árpád-házi királylány élettörténete ihlet forrásául szolgál a grafikus számára.
„Gyügyi Ödön kollégám, akihez jó barátság fűz. Nem először állít ki itt, s jólesett tőle hallanom, hogy szerinte munkái otthonra találtak e falak között. Hiszen minden művész a saját lelkébe mártja ecsetét, és saját szívét viszi a vászonra” – fogalmazott Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője a Karaván família vérpezsdítő zenéjével kezdődő megnyitón.
„Vagyok, aki vagyok, még ha néha meg is feledkezem róla – idézte a grafikus ars poeticáját Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkára. – Gyügyi Ödön a tiszadobi gyermekotthon légbevetettségének tragikumából, magányából, megtöretettségéből indult; megharcolt szabadsággal eszmélt rá, a művészet képes felemelni azt, aki elfogadja a felkínált utat. Neki sikerült, ma kortárs, magyar, cigány művész. Nem kizárólag a késő avantgárd irányzathoz kapcsolódik, sajátosan misztikus, egyedi szimbolikával alkot, műveiben a cigány folklórból merített mesés, balladisztikus elemek vegyülnek a klasszikus grafika hagyományaival, létrehozva egy egyedi, motívumgazdag valóságon túli világot.”
Gyügyi Ödön művészi felfogására hatottak Balázs János (1905–1977) alkotásai, mesterének tartja Péli Tamást (1948–1994) – akinek a magyarországi cigányok történetét ábrázoló, Tiszadobon 1983-ban felállított Születés-pannójával már gyerekként találkozott – és Szentandrássy Istvánt. „Kicsi korom óta rajzolok, elsősorban a fantáziám vezet, reagálok a világra a saját módomon. Első kiállításom 1984-ben volt Szécsi Magda roma származású meseíróval és grafikussal a Pataky István Művelődési Központban” – mesélte.

Azóta számos alkalommal szerepelt csoportos tárlaton, a többi között a Magyar Operaházban, a berlini Magyar Házban és Stockholmban is. Most kiállított képei jelzik, nemcsak Árpád-házi Szent Margit, de apja, a „Táltos-király”, IV. Béla is magával ragadta fantáziáját. A táltosok tollruhája emlékezteti őt a saját képein gyakran ábrázolt, szellemállatának tartott varjú tollaira.

(-thy)

Az alázat kötelez című kiállítás május 5-ig megtekinthető a Hegyvidéki Kulturális Szalonban (XII., Böszörményi út 34/a).