Csillebérc: törvényi változás kell
Évtizedek óta nyitott kérdés, hogyan lehetne rendezett viszonyokat, például megfelelő utakat és közműveket kialakítani a csillebérci üdülőterületen. A rendezéshez telekalakításokra lenne szükség, ami a jelenlegi jogi környezetben gyakorlatilag megvalósíthatatlan, ezért törvényi módosításokat kezdeményez az önkormányzat.
Alapítása, 1942 óta osztatlan közös tulajdonban van a csillebérci üdülőtelep. Az öt helyrajzi számon nyilvántartott területen jelenleg mintegy ötszáz tulajdonos osztozik, nekik bármilyen telekalakításhoz együttesen kellene hozzájárulásukat adniuk.
A telekszabályozás az előfeltétele annak, hogy az ösvények helyett megfelelő szélességű utakat lehessen kialakítani, amelyeken, például, a szemétszállító járművek is el tudnak jutni a házakig – vagy a szippantós kocsik, amikre a csatornahálózat hiánya miatt van, vagy lenne szükség. A szabályozás a csatornák kiépítését is segítené, amit fontos lenne mielőbb elvégezni, hogy a szennyvíz ne károsítsa a környezetet.
Több kezdeményezés is indult az elmúlt évtizedekben a tulajdonközösség ingatlan-nyilvántartásban történő felosztására, ezek azonban minden alkalommal meghiúsultak, hiszen gyakorlatilag lehetetlen egyszerre elérni és megegyezésre bírni több száz tulajdonost és jogosultat. A korábbi években az is nehezítette a helyzet rendezését, hogy meglehetősen kusza volt a tulajdoni lap, ezt a problémát azonban, az önkormányzat megbízásából eljáró ügyvéd, Zsilinszky Tibor közreműködésével, a földhivatal jelentős munkával alapvetően tisztázta: a széljegyek számát sikerült több százról mindössze tíz darabra csökkenteni.
„Az ingatlan-nyilvántartás nagyjából utolérte önmagát” – mondta Zsilinszky Tibor, aki az elmúlt évek eredményei kapcsán arról is beszélt, hogy a lakók bevonásával, a természetes állapotot legjobban követő formában, az önkormányzat elkészítette a terület szabályozási tervét. Jelentős előrelépésnek tartja azt is, hogy a biztonságos vízellátás megteremtése érdekében létrejöttek a lakóközösség kisebb csoportjaiból álló víziközmű-társulások, továbbá ehhez kapcsolódóan a valós használati állapotokat is sikerült felmérni a terület jelentős részén.
Mindezek az előzmények hozzájárulnak ahhoz, hogy rendezettebb viszonyok alakuljanak ki a csillebérci üdülőterületen, ám az igazi előrelépést az jelentené, ha kezelhetőbbé válna a tulajdoni helyzet. Az önkormányzat jogi képviselője elmondta, hogy a hatalmas méretű, osztatlan közös tulajdonban lévő területegységet a szabályozási tervhez igazodva kisebb, átlagosan kétezer négyzetméter alapterületű telkekre kellene bontani, oly módon, hogy ezzel együtt a megközelítésüket szolgáló magánutakat is kiszabályozzák. Mivel ezt lehetetlen megvalósítani úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás kritériumainak maradéktalanul megfeleljenek, ezért olyan jogszabályi környezetre lenne szükség, ami kivételként kezeli a területet.
Az üdülőterület további fejlődéséhez tehát a törvényi változások teremthetik meg az alapot, ezért Pokorni Zoltán polgármester egy szakmai munkacsoportot hozott létre, hogy dolgozza ki a szükséges jogszabály-módosítási javaslatokat. A munkacsoportnak Orosz György, a hegyvidéki polgármesteri hivatal adóigazgatási irodájának vezetője, Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője, valamint Zsilinszky Tibor ügyvéd a tagja.
sz.
Telekadó-kedvezmény segíti a közműépítést
Az önkormányzat képviselő-testülete novemberi ülésén döntött a helyi telekadó módosításáról. A víz, csatorna és út közművek építésére befizetett összegeket 2018-tól a befizetés évében és az azt követő öt naptári évben – maximum 500 ezer forint erejéig – a magánszemélyek levonhatják a telekadóból.