Az ELSŐ kiállítással nyitott újra a Hegyvidék Galéria
A magyar kultúra napja alkalmából felavatta az önkormányzat a Hegyvidék Galéria új kiállítóhelyét a Királyhágó téren. Az első kiállításon a huszadik század hat kiemelkedő, a Hegyvidéken élt alkotójának munkái láthatók.
„Megnyerő volt a korábbi kiállítóhely, számtalan kiváló kiállítással és összetartó művészközösséggel, csak éppen ebből a nem beavatottak a kelleténél jóval kevesebbet láttak” – jellemezte találóan Pokorni Zoltán polgármester a Hegyvidék Galéria korábbi, Városmajor utcai helyszínét az új, Királyhágó téri helyiség ünnepélyes megnyitóján.
A régi galériát nem lehetett közvetlenül az utcáról megközelíteni, ezért oda csak azok jutottak el, akik célzottan keresték a programjait. A polgármester úgy vélte, hogy az új hely – amelynek nagyméretű ablakain keresztül az utcáról is láthatóvá válnak a tárlatok – sokkal jobban be tud majd kapcsolódni a XII. kerület kulturális életébe.
A galérianyitás szervesen hozzátartozik a „Hegyvidék főutcája” programhoz: a kerület kisvárosias központja, a Böszörményi út vonzóbbá tételének része, hogy a megújuló terek mellett kulturális rendezvények is várják az ide érkezőket. Ezzel összhangban az új Hegyvidék Galériában nemcsak kiállításokat, hanem más művészeti eseményeket is szerveznének a későbbiekben.
Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy az új Hegyvidék Galéria tervezésében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói vettek részt. Az önkormányzat ötletpályázatán díjazott művek kombinációjából állt össze a végső terv.
A belsőépítészeti koncepció – aminek meghatározó eleme a belső tér szintkülönbségeit áthidaló rámpás padlózat, valamint a látványos, feszített fóliás világítás a mennyezeten – Demeczky Nóra, Kalászi Zoltán, Pintér Márton és Vass Dávid nevéhez fűződik, a grafikai arculat pedig Boromissza Katalin érdeme. A kiviteli terv elkészítéséhez Göde András egyetemi docens és egy „öregdiák”, Csóka Bálint építész nyújtott segítséget. A polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki közreműködött a Királyhágó téri galéria kialakításában, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kiállítóhely későbbi programjai is legalább olyan vonzóak lesznek, mint a mostani, első tárlat megnyitója.
„Szeretnénk, ha minél több művészeti program valósulna meg a Hegyvidék Galériában, és megemlékeznénk minden olyan neves évfordulóról, ami művészekhez kötődik. Előadásokat, beszélgetésesteket, filmvetítéseket szerveznénk, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanánk gyerekeknek, fiataloknak” – szólt a programtervekről Balázs Attila, a kulturális intézmény vezetője.
A kiállítási tervek kapcsán elhangzott: a mostani bemutatót követően – amelyen a Hegyvidéken élt kiemelkedő alkotók, Schaár Erzsébet, Vígh Tamás és Vilt Tibor szobrászművészek, Fóth Ernő és Mulasics László festőművészek, valamint Oláh Tamás textilművész közgyűjteményektől és örökösöktől kölcsönkapott műveiből látható válogatás – márciusban az egyik legjelentősebb kortárs plakátművész, Árendás József alkotásait tárják a nagyközönség elé, májusban pedig muravidéki magyar művészek munkáit hozzák el a Hegyvidékre.
A galéria kiállítója lesz hamarosan „Boldi”, azaz Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész is, akinek köztéri művei közül jó néhány a XII. kerületben látható. Legutóbb a Gesztenyés kertben avatták fel A szabadság szárnyaló madara című 1956-os emlékművét.
„Az itt látható munkák felölelik az egész huszadik századot” – mutatta be Keserü Katalin művészettörténész Az ELSŐ címmel rendezett kiállítást. Mint elmondta, Vilt Tibor és felesége, Schaár Erzsébet a század legelejének, Vígh Tamás és Fóth Ernő a 20-as, 30-as éveknek, Oláh Tamás és Mulasics László pedig a 40-es, 50-es éveknek a szülötte – velük majdhogynem napjainkig tart a tárlat.
Bár ők már nincsenek köztünk, gondolataik, munkáik ma is érvényesek, mert „a művészet, ha valóban az, nem évül el”. Keserü Katalin szerint az egymást váltó, olykor keresztező generációk valamennyi tagja nekünk beszél: felemel, lesújt minket, vagy meditációra késztet.
„Mindegyik művész kötődik az archaikumhoz vagy az antikvitáshoz, munkáikban a mai kérdések, élmények beleszervülnek a több évezredes múltba – összegezte a látottakat a művészettörténész. – Műveik arról szólnak, hogy az embernek mindig is megvoltak ugyanazon képzetei és képességei, amelyek a világot műalkotásokká formálták.”
sz.
„Az ELSŐ kiállítás” március 3-ig, keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig tekinthető meg a Hegyvidék Galériában. Cím: XII., Böszörményi út 13–15. (bejárat a Királyhágó tér felől).