Három honvéd közös sírja a Normafánál
Az ismeretlen katona az önzetlen hazaszeretet jelképe. Az azonosítatlan honvéd előtt tisztelegve az összes elesett harcosra emlékezhetünk. Magyarország legismertebb ismeretlen katonája a pesti Hősök terén nyugszik, azonban Budának is van hasonló sírhelye.
A budai vár területén rekedt magyar, német katonák és civil lakosok 1945. február 11-én kitörtek a mai Ostrom utcánál, ami hamarosan kétségbeesett meneküléssé vált, keresztül a Széna téren, hogy kijussanak a városból. Több irányban haladtak, köztük a Svábhegy felé is.
A várban harcoló mintegy 30 ezer magyar katonából mindössze néhány száznak sikerült keresztülküzdenie magát nyugat felé a szovjet vonalakon. Kisebb részük fogságba esett, a többség azonban a budai hegyekben, vagy a Zsámbéki-medencében vesztette életét. Az elesetteknek a civil lakosság igyekezett megadni a végtisztességet, így a legkülönbözőbb helyeken – még a Pilisben is – találhatunk katonasírokat.
Ha a Normafától a Csacsi-rét felé elindulunk a sárga turistajelzéssel jelölt úton, majd egy elágazást követően rátérünk a zöld kereszt jelzésre, körülbelül tízperces sétával elérhetjük annak a három ismeretlen magyar honvédnek a nyughelyét, aki az 1945. februári kitörés során veszítette életét. A sír a gyermekvasút sínpárjától mintegy háromszáz méterre fekszik. Minden bizonnyal azon a helyen estek el, ahol eltemették őket. Egy kör alapú kőhalom és kereszt jelzi az emlékhelyet.
A különböző honvédsírok későbbi sorsa igen eltérő. A XII. kerületi hármas sírt 1986 óta gondozza vitéz Kőrösi Kálmán a Történelmi Vitézi Rend képviseletében. A rend rendszeresen mécsessel, virággal, koszorúval emlékezik meg az ott nyugvókról, és kopjafát is állított a tiszteletükre.
Valakik 2014-ben eltávolították az eredeti, „Itt nyugszik három ismeretlen magyar honvéd 1945” feliratú sírtáblát, a helyére „Három katona” feliratot festettek, valamint magyar-német nyelvű réztáblát erősítettek fel. (A felállított kopjafa is eltűnt.) Lehet, hogy jó szándék vezérelte őket, azonban illett volna figyelembe venniük, hogy ezeket a történelmi jelentőségű kegyeleti helyszíneket az eredeti állapotukban kellene megőrizni és ápolni, nem pedig – bármilyen indíttatásból is – átalakítani.
A történet azonban jó véget ért, 2016-ban az erdőben véletlenül rábukkantak az eredeti feliratra, azóta Kőrösi Kálmán visszahelyezte a sírra. A gondoskodásnak hála, sikerült feléleszteni a gyérülő érdeklődést a katonasírok iránt, és sokan felkeresik ezt a helyet is, hogy megemlékezzenek az elesettekről.
B. A.