Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Nyarkoszonto_junialis_az_Arany_Janos_iskolaban

Nyárköszöntő juniális az Arany János iskolában

Változatos játékok, látványos bemutatók, vetélkedők, kézműves-foglalkozások, finom ételek – a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanévbúcsúztató kerti partiján a legkisebbektől az „öregdiákokig” mindenki remekül érezhette magát. A délutáni, sokszínű forgatagot nyereményekben gazdag tombola koronázta meg, míg a napot zenés-táncos mulatság zárta.

Lelkes tanárok, szülők, jelenlegi és egykori diákok szervezőmunkája eredményeként ismét juniálissal búcsúztatta a tanévet és köszöntötte a nyarat a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium közössége. A kerti partira a tanintézmény apraja-nagyja hivatalos volt.
„Megengedték, hogy beüljünk a tűzoltóautóba a kormány mögé, és megnézhettük a felszerelést is. Közben sok érdekes dolgot mondott el a tűzoltó” – mesélte lelkesen Marci, aki barátjával, Zolival együtt a rendőrségi járőrautót is felfedezhette. Mint mondták, az igazi móka az volt, amikor bekapcsolták a szirénákat.
Az alsós diákok körében a „villogós autókon” kívül az arcfestés és az ugrálóvár voltak a legnagyobb kedvencek, de sokan elmentek fodrászhoz is… „Már régen szerettem volna egy különleges frizurát, amit most végre megcsináltak nekem. Még anyukámnak is tetszett!” – mutatta büszkén az új hajkoronáját Lilla, aki állítása szerint majdnem az összes kézműves-foglalkozáson részt vett. Ezek a többiek körében is népszerűnek bizonyultak, különösen azért, mert haza lehetett vinni a saját készítésű ajándékokat, csecsebecséket.

Közben az Arany műfüves pályáján bemutatkoztak az iskolában működő sport- és táncegyesületek, egymást váltották a jobbnál jobb produkciók. A jelenlegi általános iskolások, gimnazisták, az „öregdiákok” és a tanárok csapatai pedig látványos streetballmeccseket játszottak egymással a nézőteret megtöltő közönség harsány buzdítása közepette.
Aki még nagyobb izgalmakra vágyott, egymás után akár három szabadulószobát is végigjárhatott, ezek közül a régi altemplomban berendezett különösen nagy sikert aratott. Ádám a testvéreivel együtt próbálta ki „menekülőtudományát” – ahogyan fogalmazott, az utolsó feladat „majdnem olyan nehéz volt, mintha a híres amerikai börtönből, az Alcatrazból kellett volna kijutni”. Csak első hallásra tűnt könnyebbnek a tájfutó-labirintus, de végül azért onnan is mindenki megtalálta a kivezető utat.
A sok mozgás közben elégetett energiát gyorsan pótolni lehetett az étel- és italpultoknál kínált finomságokkal; a bevétel az iskolai Aranyélet Alapítványhoz került (az összes programért külön megvásárolható tallérokkal lehetett fizetni). A tervek szerint a következő tanévben a befolyt összegből valósulhat meg a folyosók és a keleti lépcsőház felújítása, méghozzá közösségi munkában. Korábban ugyanígy újult meg az Arany-terem, az alagsori folyosó és a teljes nyugati lépcsőház.
Immár második alkalommal hirdettek az iskolában süteményversenyt, amire diákok, tanárok és szülők jelentkezhettek. Az édességeket az Auguszt cukrászdát képviselő Auguszt Arató Auguszta értékelte. A délutáni rendezvényeket záró, nyereményekben rendkívül gazdag tombolán a támogatóknak köszönhetően sok-sok értékes ajándék talált gazdára.
Az esti zenés mulatságon fellépett Németh Balázs, alias Némó, aki az iskola történelmére szabta fergeteges stand up-műsorát. Őt követte az 1970-es évek legendás Arany-zenekarában, a Vakapádban doboló Muszta István együttese, a Thomastic, majd a hátralévő időben egy másik volt diák, Silye Dániel szolgáltatta a talpalávalót.

mm.