Világháborús emlékiratok

A történelmi visszaemlékezések iránt érdeklődők számára tartogatott izgalmas estét a Hegyvidéki Kulturális Szalonban június végén rendezett könyvbemutató. Az „Éreztem az események fontosságát” című kötet Balla Károly első világháborús emlékiratait tartalmazza.
A kiadványt a családtól hozzá került dokumentum alapján Kovács Eleonóra, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa szerkesztette. A Tarsoly Kiadó vezetője, dr. Kollega Tarsoly István történész a könyv bemutatására – Kovács Eleonóra mellett – Pintér Tamást, az internetes Nagy Háború blog szerkesztőjét kérte fel, aki részletesen beszélt a szerző életútjáról és az emlékiratba foglalt két esztendő (1914. június 28.–1916. július 21.) háborús eseményeiről.
Balla Károly 1893. szeptember 14-én született Ozorán, négygyermekes családban. Két idősebb fiútestvére már a háború első napjaiban hősi halált halt. Balla a Műegyetem harmadéves gépészmérnök hallgatója volt, amikor 1914 augusztusában önkéntesként bevonult Kaposváron a 44-es gyalogezredbe. Kadéti, majd hadnagyi rangot kapott.
1916. július 21-én sebesülten orosz hadifogságba esett, éveket töltött ott, közben kezdte papírra vetni emlékeit. A világháborúban tanúsított helytállásáért 1938-ban vitézzé avatták.
Vidám, művelt, társaságkedvelő ember volt, tudott németül és latinul, csellózott, kórusokban énekelt. 1945-ben, mint vitézi címmel rendelkezőt, internálótáborba vitték, csak 1950-ben jöhetett vissza. „Papíron” éjjeliőrként dolgozott egy építőipari vállalatnál, valójában bérelszámolói munkát végzett. 1952 áprilisában hunyt el.
„A naplók, magánlevelek, önéletrajzok, memoárok, az oral history forrásai, a személyes emlékezet dokumentumaiként, sajátos módon, az egyének szemszögéből ábrázolnak tényeket. Komoly kiegészítői, értelmezői a közokiratokból származó adatoknak – mondta Kovács Eleonóra. – Az egyes ember sorsának megismerése sokat hozzátesz a történelem nagy eseményeinek teljesebb feltérképezéséhez.”

Balajthy Anna