Szülői segítség otthon és online
Mit tehetnek a szülők annak érdekében, hogy megóvják gyermekeiket a digitális világ veszélyeitől? Erre a kérdésre adtak pszichológiai megközelítésű, valamint technikai jellegű válaszokat a Szülői Akadémia legutóbbi programjának előadói: dr. Belső Nóra pszichiáter, Bereznai Gyula, a Magyar Telekom munkatársa, Jakupcsek Gabriella kommunikációs szakértő, dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, prof. dr. Kósa Éva pszichológus és Szily Nóra pszichológus, televíziós műsorvezető, a beszélgetés moderátora.
„Az országos adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az átlagosnál magasabb a tizenkettedik kerületi gyerekek digitális eszközökkel való ellátottsága, és korábban kerül a kezükbe ilyen eszköz: a nyolcévesek többségének már van mobiltelefonja és rendszeresen internetezik” – bes prof. dr. Kósa Éva egyetemi tanár, pszichológus a hegyvidéki iskolások, tanárok és szülők körében tavaly elvégzett felmérés eredményeiről a Szülői Akadémia júniusi programján.
A professzor a kutatási eredmények alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők messze alábecsülik a gyerekeket érő veszélyeket. A gyermekek több mint ötöde találkozott már olyan személlyel, akit a neten ismert meg, ezzel szemben a szülők 90%-a állította azt, hogy ilyesmi nem történhetett meg. Pornográf vagy szexuális tartalmat a gyerekek 39%-a látott a neten, 15% pedig már szexuális tartalmú ajánlatot is kapott, mindezt ugyanakkor csak a szülők 16, illetve 2%-a feltételezte.
A gyerekek 30%-a számolt be arról, hogy már fenyegették, zaklatták online közösségekben, 20%-uk pedig elismerte, hogy ő maga is küldött durva, zavaró üzeneteket. A szülők jóval kisebb arányban (21%) gondolták, hogy gyermekük szenvedő alanya lehetett valamilyen internetes agressziónak, és alig vannak olyanok (3%), akik úgy vélik, a „család szeme fénye” másokat zaklathatott a közösségi oldalakon.
A Magyar Telekom munkatársa, Bereznai Gyula arról beszélt, hogy a káros tartalmak kiszűrése érdekében mindenkinek érdemes lenne szűrőprogramot telepítenie a gyerekek által is használt okostelefonokra, számítógépekre. Ezeket a programokat az internetszolgáltatók díjmentesen biztosítják az előfizetőknek, és sok helyről letölthetők ingyenesen. Bár a szűrőprogramok sem nyújtanak 100%-os védelmet, nagy segítséget jelenthetnek.
„A szülők 96%-a nem használ szűrőprogramot. Akik pedig használnak, általában ők sem foglalkoznak a program egyéni beállítási lehetőségeivel, pedig ezekkel is jelentősen növelhető a káros tartalmakkal szembeni védekezés hatékonysága” – jegyezte meg dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, az ESZTER Alapítvány Jogsegély Szolgálatának munkatársa, a Tudatos Vásárlók Egyesületének felmérésére hivatkozva.
Jakupcsek Gabriella műsorvezető, kommunikációs szakértő a közönség előtt bevallotta: eddig ő sem használt szűrőprogramot, de elhatározta, hogy telepít egyet. Kilencéves lánya ugyanis nemrégiben kiscicákra keresett rá a neten, ám egy felnőtteknek szánt oldalon más „cicákat” talált…
„A káros internethasználat mögött sokszor a nem megfelelő szülő-gyermek kapcsolat áll. Ha a gyermek otthon, vagy barátai között nem tudja őszintén kifejezni az érzelmeit, akkor ennek lehetőségét legtöbbször az online térben találja meg, ahol reagálnak rá, ugyanakkor könnyen a zaklatók célpontjává válhat” – mutatott rá a problémák hátterére dr. Belső Nóra pszichiáter, hozzátéve azt is, nem jó megoldás, ha a szülő a rendőr szerepét veszi át, ehelyett inkább baráti viszonyra kellene törekednie.
Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, szerinte ez az alapja a bizalmi légkör kialakításának. A szülőket óva intette attól, hogy titokban a gyermekük üzenetei között kutakodjanak – nemcsak a magánélethez való jog miatt, ami a gyerekeket is megilleti, hanem azért is, mert ha a fiatal rájön, hogy akarata ellenére megfigyelik, még kevésbé lesz hajlandó megosztani gondjait a szüleivel.
„Vezessük be otthon az analóg időket!” – tanácsolta a szülőknek Gyurkó Szilvia. Néhány hasznos példát felhozva azt javasolta, ne helyezzünk el televíziót a gyerekszobában, valamint tabletet se adjunk a gyereknek elalváshoz. A közös étkezések közben ne legyen kéznél mobiltelefon, és általában véve érdemes úgy beállítani a készüléket, hogy ne társuljon hangjelzés minden egyes értesítéshez, mert ezek is mindig arra ösztönöznek bennünket, hogy a mobil után nyúljunk. Ki lehet jelölni a gyermekkel együtt töltött olyan alkalmakat is – például a közös sportolás, vagy a kutyasétáltatás idejét –, amikor nincs nálunk telefon.
„A szülők és az iskola feladata, hogy megtanítsák a közösségi oldalak biztonságos használatát” – mondta dr. Belső Nóra. Véleményéhez csatlakozott dr. Gyurkó Szilvia is, aki szerint a hazánkban élő 1,8 millió 18 év alatti gyerek többségét senki sem készíti fel az online tér használatára, ahogyan az egészséges testképről, a párkapcsolatokról vagy a kortársak közti zaklatások problémájáról és azok megelőzésének módjairól sem kapnak szakszerű felvilágosítást, holott nagy szükségük lenne rá.
Szily Nóra úgy látja, Magyarországon mintaértékű a Hegyvidéki ONvédelem program, amelybe minden érintettet, tehát a tanárokat, a diákokat és a szülőket is szeretné bevonni a helyi önkormányzat. Tavaly ősszel indult a pedagógusok akkreditált továbbképzése „Út a médiaértéshez a digitális világban” címmel, míg ez év elején kortárs mentorképzés kezdődött azzal a céllal, hogy a diákok a későbbiekben önkéntesként készíthessék fel néhány évvel fiatalabb iskolástársaikat a tudatos médiahasználatra és az internet, a közösségi média veszélyeire.
A pszichológiai vonatkozású kérdések megvitatása mellett ezúttal technikai ismereteiket is bővíthették a megjelentek Bereznai Gyula, a Magyar Telekom szenior ügyfélélmény-menedzsere közreműködésével. A közönség kifejezetten aktív résztvevője volt a Szülői Akadémiának, számos olyan praktikus kérdés hangzott el, aminek a megvitatásából mindenki sokat tanulhatott. A hasznos programsorozat és a diskurzus a tervek szerint ősszel folytatódik.
d.