Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencia

Közhelyszámba megy, hogy „a magyar sportos nemzet”, de a közhelyek lényege, hogy igazak. Nem véletlen, hogy Magyarország is ott volt 1894-ben azon a párizsi Sorbonne-on tartott kongresszuson, amelyen tizenhárom ország képviseltette magát, és eldöntötte: felújítják az ókori olimpiai játékok hagyományát.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alapító tagjai közé tartozunk, s bár olimpiát a kezdetek óta egyszer sem rendezhettünk (kettőt megszavaztak, de el is vettek tőlünk, 1920-ban és 1938-ban), Hajós Alfréd első magyar olimpiai aranyérme óta az élbolyban tanyázunk, és 495 érmünkkel (176 arany, 149 ezüst, 170 bronz) a 8. helyen állunk a nyári olimpiák örök-éremtáblázatán. Érdekességképpen, az előttünk lévők sorrendje: 1. Egyesült Államok, 2. Szovjetunió (Oroszország jelenleg a 11.), 3. Nagy-Britannia, 4. Kína, 5. Franciaország, 6. Olaszország, 7. Németország (a volt NDK a 9. helyezett).
Sok minden változott a NOB megalapítása óta, szinte minden szinten. Ma már nem amatőr, hanem profi sportolók küzdenek egymással, és komoly üzletággá nőtte ki magát a sport világa. Sporttal kapcsolatos szakmai konferenciákban idehaza eddig sem szűkölködtünk, de olyan jellegű tanácskozás, ami a profi sport hátterében zajló menedzseléssel és üzleti kérdésekkel foglalkozik, nemigen akadt. Egészen négy évvel ezelőttig.
„Nagyon sportos önkormányzat vagyunk, nálunk stratégiailag fontos ágazat a sport, a költségvetésünk négy százalékát költjük a sporttal kapcsolatos feladatokra. Ezért gondoltam arra, hogy hol másutt lehetne megtartani sportmenedzseléssel foglalkozó konferenciát, mint nálunk, ahol nagy hangsúlyt helyezünk erre a területre” – mondta 2013-ban, az első Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencia megrendezésekor dr. Váczi János, a Hegyvidék alpolgármestere, aki a marketingszakember dr. Berkes Péter egyetemi docenssel karöltve indította útjára a rendezvénysorozatot. A nemzetközi szakembereket is felvonultató tanácskozás évről évre egyre nagyobb eseménnyé nőtte ki magát, minden alkalommal más és más tematika mentén, egyre bővülő számú előadással.
„Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe került, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni.” Ez a Napoleon Hilltől származó idézet lett a mostani tanácskozás mottója, amelynek „A nagyszabású sportesemények” volt a témája, ami igen aktuális Magyarország számára, hiszen a következő öt hónapban jóformán minden héten valamilyen nagy nemzetközi sportesemény házigazdái leszünk: az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiváltól kezdve a vizes, a cselgáncs-, a szkander-, a kick-box-világbajnokságon át a ritmikus gimnasztika Európa-bajnokságig.
A „Miért üzlet a sport?” kérdéskörön belül többek között Szabó Tünde sportért felelős államtitkár mondta el, mi a szerepe a sport állami irányító szervének a kiemelt magyarországi események megvalósításában. A magyar kormány fontos célja, hogy minél több színvonalas sportlétesítményben minél több nemzetközi sportrendezvénynek adhasson otthont az ország. S hogy ebben a célban mi a ráció, arra a következő előadások adtak választ.A budapesti olimpia rendezését óhajtó és a lemondás után csalódott hallgatóknak érdekes „vigaszt” nyújtottak Nick Kósnak, a Price Waterhouse magyarországi ügyvezető igazgatójának szavai, aki arról beszélt, hogy a sportversenyek rendezésének milyen erős gazdasági és társadalmi hatásai vannak a rendező városra és az országra. New York és Toronto példáját hozta fel: bár mindkét város hiába pályázott olimpiára, ám önmagában a jelentkezésükkel sikerült magukra terelni a figyelmet, utóbb több nagyszabású nemzetközi versenyt rendezhettek, és ez minden valószínűség szerint a jövőben is így lesz.
Budapest olimpiai pályázatának fontos eleme, hivatkozási pontja volt, hogy a vizes sportok idei világbajnokságának Magyarország ad otthont. Ennek megrendezése komoly rangot jelent, hasonló nagyságrendű sportverseny eddig még nem volt hazánkban (a vizes vébé a világ negyedik legnagyobb sporteseményének számít).
Szántó Éva, a világbajnokság szervezőbizottságának ügyvezető igazgatója arról beszélt, mi mindennel jár a vébé, és milyen hozadékai lesznek. A számok önmagukért beszélnek: 16 nap alatt 6 sportágban 76 versenyszám látható majd, akár 466 ezer jegyet is eladhatnak a szervezők, a 2500 sportoló és 1800 kísérő mellett pedig 7000 akkreditált személy és 1500 újságíró vesz részt az eseményen.
A tévéközvetítési jogok nem pusztán pénzbevételt jelentenek majd, hanem óriási reklámot is Budapestnek és a Balatonnak. Csak gondoljunk bele: a városligeti Vajdahunyad várával a háttérben látja majd a világ a szinkronúszók versenyét, a Halászbástya alatt és a Lánchíd közelében lévő Batthyány térről a toronyugrást, mögötte a Parlamenttel és a Dunával, a Margitszigetről a vízilabdameccseket és Balatonfüredről, a Tagore-sétány mellől, gyönyörű tavunk környezetében a nyílt vízi versenyeket.
A vébé nemcsak a magyar sportolóknak jelent majd nagyobb megméretést a hazai szurkolók fokozottabb elvárásai miatt, hanem a rendezők is hatalmas feladat előtt állnak. Sok ezer ember pontos mozgatását kell megoldaniuk jól működő közlekedéssel, 3500 önkéntes segítségével, mindennemű biztonság garantálásával és természetesen kitűnő vendéglátással.Több érdekes adattal szolgált a sportturizmus jelentőségéről dr. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség általános vezérigazgató-helyettese. Európai szinten az elmúlt öt-hat évben 4,5 százalékról 9 százalékra nőtt a kifejezetten sporteseményekre utazó turisták száma, akik az átlagturistáknál több éjszakára szállnak meg egy-egy helyen, és költekezni is jobban szeretnek. Ők három rétegre oszthatók: az úgynevezett „aktívak” résztvevőként utaznak, a „passzívak” a sportolók kísérőiből, sportszakemberekből és szurkolókból állnak, míg a „helyszín iránt érdeklődők” alatt értendők a stadionlátogatók, vagy a hajdani nagy sportolók, sportesemények emlékeit keresők.
A vezérigazgató-helyettes szerint 2017 a „sportturizmus éve” lesz Magyarországon. Önmagában a három nagy budapesti futóversenyre (Vivicittá, félmaraton, maraton) 96 országból hozzánk látogató 21 ezer külföldi vendég itt tartózkodása 3 milliárd forintos bevételt jelent, ami a tokaji borturizmus nagyjából felét teszi ki. A nemzetközi sporteseményekre érkező sportolók és a küldöttségek tagjai ráadásul felfigyelnek az országra, és sokan közülük később visszatérnek hozzánk a családjaikkal.Jó példa a lengyeleké: az ukránokkal közösen rendezett labdarúgó-Európa-bajnokság után megnőtt az országuk iránti érdeklődés, az Eb után ugrásszerűen, euromilliárdokkal több lett a turisztikából eredő bevételük. Magyarországon tavaly hozzávetőlegesen 1300 milliárd forintot költöttek el a külföldi turisták – a cél, hogy ez az összeg tovább emelkedjen, amire dr. Princzinger Péter szerint jó esélyünk van, hiszen 2017 januárjában 10 százalékkal több folyt be a külföldiek látogatásából, mint a múlt év hasonló időszakában. Összességében a nagyobb sportesemények rendezése nemcsak gazdaságilag tesz jót a rendező országnak vagy városnak, hanem országimázs szempontjából is fontos.
A Digi Sport televíziós csatorna Reggeli start című műsorában az idei Nemzetközi Sportmenedzsment Konferenciát értékelő dr. Váczi János a XII. kerületet illetően elmondta: helyi közösségi szinten is megéri sporteseményt rendezni, amire az idén három példa is lesz a Hegyvidéken. A kick-box- és szkander-világbajnokság mellett az immár tizenöt éves Nemzetközi Fitparádé mind olyan rendezvény, ami gazdasági szinten érezteti hatását a XII. kerületben, valamint a rendező MOM Sport Uszoda és Sportközpont életében is.

V. K.