A siker kottája – Balázs Árpád „sokszólamú” életműve

– Nagyon boldog születésnapot kívánok! Milyen visszatekinteni az elmúlt nyolcvan évre, „sokszólamú” életművére?

– A visszatekintés megtörtént. Válogatott életeim címmel jelent meg félezer oldalas memoárkötetem, és már kész van az újabb ötszáz oldalnyi második könyv. Valóban „sokszólamú” ez az életmű, néha túlságosan is. A „csillagállások” már pályám kezdetén jót ígértek és hoztak. Az akkori idők legkiválóbb zeneszerzőmesterei fogadtak tanítványukká. Farkas Ferencnél diplomáztam, a szakmai alapokat tőle kaptam a Zeneakadémián. Majd Aram Hacsaturján mesteriskoláján hangszerelni, római ösztöndíjasként Goffredo Petrassitól az arányok megtartását tanultam. A többi aztán jött sorjában. Hét zenés színpadi mű – köztük két opera –, négy oratórium, tizenöt kantáta, tizenkilenc zenekari darab, kétszáz kórusmű, hangszerszólók, kamara- és filmzenék – köztük a Kockásfülű nyúl rajzfilmsorozat zenéje és az Oscar-díjas Mindenki vezérdala, a Bodzavirág –, rádiós és televíziós kísérőzenék, népdalfeldolgozások és pedagógiai darabok, valamint három könyv a muzsikáról. S ami a legfontosabb: ez a tengernyi hanghalmaz nem maradt a kottapapírra rótt írásjel, minden mű be lett mutatva, zömük ma is „élő” muzsika. Éneklik, játsszák azokat.

– Sok szálon kötődik a hegyvidéki Kós Károly iskolához. Születésnapja alkalmából ötszáz zeneszerető gyermek köszöntötte fel itt.

– Feleségem, Ágnes hosszú ideig ének–zene tanár és karnagy volt a Kós Károly iskolában. Tanulója ma mindkét unokám, Maya és Laura. Ők hárman az összkarban énekelve együtt köszöntöttek a Kós iskola és a KÓTA koncertjén. Fiam, Ádám – aki az Oscar-díjas Mindenki zenéjét jegyzi, sok más külhoni és magyar filmé mellett – rendszeresen komponál a Hraschek Katalin és Mitók Monika vezette kórusoknak. Emlékezetes együttműködésük volt az M1 és a Duna Televízió ünnepi műsorában Ádám Karácsonyi álom című kórusdala. S van még egy Hegyvidék-szál: a Toldy Ferenc Gimnáziumban a fiam kedves tanára Pokorni Zoltán volt, aki ma a tizenkettedik kerület első embere.

– A fiatalok közül sokan a példaképüknek tartják, a születésnapi köszöntés után ​többen is autogramot kértek ​öntől, közös fotók készültek. Milyen érzés mindezt megélni?

– Nagyon megtisztelő, de ez a „rajongó időszak” a gyerekek sajátja. Én is megéltem, amikor kisdiákként először találkoztam Kodály Zoltánnal. Ám itt másként alakultak az események. A sikeres szolmizálással elnyert autogram után a tanár úrnak – társaim biztatására – elénekeltem egyik zsengémet, amely később – éppen Kodály közbenjárásával – tananyag lett. Ez volt a Hajnali köszöntő. A folytatás is mesébe illő: magától Kodálytól kaptam megbízást a kubikos dalok gyűjtésére. Később személyes kapcsolatba kerültem Brittennel, Sztravinszkijjal, a magyar zenei elit számos tagjával. Bárdos tanárom volt a Zeneakadémián, csakúgy, mint Járdányi, Kókai, Vásárhelyi, Ujfalussy, és a stúdiumok után mind „atyai barátságukba” fogadtak. Majd idővel Ránki, Sugár, Ferencsik, ifjabb Bartók Béla és mások ugyancsak. Illyés Gyulával alkotótársak voltunk, közösen írtuk A Tél lebírása című oratóriumot. Nemes Nagy Ágnes mellett sok rangos költővel dolgoztam együtt.

– Beszélne egy kicsit a gyerekkoráról? Mikor kötött örök hűséget a zenével?

– Édesapám énektanár, karnagy, templomi orgonista, édesanyám a pedagógus státusz mellett jó tollú szépíró volt. Apróságokból álló színjátszócsoportjában indult a pályán a ma már Kossuth-díjas Gáspár Sándor és testvére, Tibor. Csoda, hogy ilyen családi környezetben hamarabb tanultam meg a hangjegyírást, mint a betűket?

– A Bodzavirágot a Mindenki című film egyik kulcsjelenetében hallhattuk, a dalt ma már szinte az egész világon ismerik. Hogyan született?

– A mű a Szigligeti Alkotóházban készült. Bodzavirágzás idején sétáltam Nemes Nagy Ágnessel. Kiderült, neki is a kedvenc virága. Gyerekként ő is faragott bodzafurulyát. Másnap a szobakilincsemen találtam egy kéziratot, a Bodzavirágot. A következő reggelen már az ő ajtaján volt a kottás válasz. Példa nélküli, gyors alkotó folyamat. Azt meg végképp nem tudhattuk, hogy segít Oscart-díjat hozni Magyarországra, ötvenhét évvel Rózsa Miklós Ben Hur-zenéje után.

– Nyolcvanesztendős, állandóan úton van. Sok meghívást, felkérést kap, mégsem tűnik fáradtnak. Vannak olyan álmai, tervei, amik még megvalósításra várnak?

– Napi tíz órát komponálok. Ahogy mondta, valóban állandóan úton vagyok. A kerek évfordulón tizenkilenc szerzői esttel tiszteltek meg országon belül és kívül. Köztük az említett Kós-koncert és az ötszáz fős kórus köszöntése az iskola udvarán. Az biztos, hogy akkor számomra a Hegyvidéken dobogott a főváros muzsikás szíve!

Boussebaa Mimi