A Föld legjobb hőmérői a gleccserek

„Kamaszkorom miliőjét idézi ez a környék. A 81-es villamossal jártam errefelé. Minden bokrot ismerek, sokat síztünk a Normafánál, akkor még nagyon hosszú telek voltak. Mondhatnám, hogy ez is a klímaváltozás jele” – kezdte előadását a Klímabarát esték sorozat legutóbbi vendége, Juhász Árpád geológus, akit Kovács Lajos alpolgármester, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke „gyermekkora földrajzi ikonjaként” konferált fel.
A közismert szakértő elmondta, hogy 1963-ban jutott el először az ausztriai Pasterze-gleccserhez, ahová a 2300 méter magasságban lévő Ferenc József-csúcs parkolójából ment fel siklóvasúttal. „A kiszállás után néhány lépéssel már rátapostam a jégre. Nem gondoltam volna, hogy azok a fotók, amiket akkor készítettem, dokumentumértékűek lesznek. 2009-ben már háromszázhatvan lépést kellett megtennem azon az ösvényen, ami a végállomástól a jég pereméig húzódott.”
Az osztrákok 1851 óta táblákkal jelölik, hogy mikor hol volt a Pasterze pereme – csak azon a helyen több mint másfél évszázad alatt másfél milliárd köbméter jég olvadt el…
A geológus pályafutása során folyamatosan nyomon követte a Föld jelentősebb gleccsereit. Feljegyzései és a publikus adatok alapján megírta a Gleccserek, a Föld hőmérői című könyvét.
„Kialakult bennem az a meggyőződés, hogy a Föld legjobb hőmérői a gleccserek. Ezek nem az időjárás szeszélyeit tükrözik, nem azt mutatják meg, hogy október közepén Magyarországon szinte nyári meleg van, nem a trópusokon keletkező hurrikánokról beszélnek, és nem is a szélsőséges időjárásokra utalnak, hanem az évtizedek átlagos légköri tendenciáit rögzítik. Ennek tudatában az életemet tenném rá, hogy globális felmelegedés van” – hangsúlyozta a magyar természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja, aki elmondta, hogy 160 000 gleccsert tartanak nyilván a szakemberek, amiből 100 000-re igen megbízható mérések vonatkoznak.
A műholdak megfigyeléseiből jól lehet látni a jégvilág szezonális pulzálását. A rendelkezésre álló információk alapján elmondható, hogy néhány kivételtől eltekintve a gleccserek drámai rövidülést mutatnak, és általános tendenciát jeleznek.
A dinoszauruszok korában körülbelül 150 millió éven keresztül a Föld átlagos légköri hőmérséklete 10 Celsius-fokkal magasabb volt, mint most. Mindig is voltak természetes klímaváltozások, napjainkban pedig a felmelegedés bizonyos százaléka spontán természeti folyamat eredménye. Tény azonban, hogy jelentősen megnőtt a légkör szén-dioxid-tartalma.
„Közismert fizikai törvényszerűség, hogy a légkörben levő szén-dioxid üvegházhatást fejt ki, ez pedig azt jelenti, hogy a Napból a Föld felszínére érkező sugárzás energiája nem tud visszaverődni a világűrbe, mert a légkörben található szén-dioxid-réteg ezt jórészt megakadályozza. Úgy gondolom, azzal, hogy az ember ilyen sok szén-dioxidot termel, bűnössé vált – magyarázta a geológus, aki az aktuális klímapolitikai történésekre is reagált. – Sajnos elég volt egy amerikai elnökválasztás, hogy léket kapjon a klímaegyezmény hajója. Az a pazarló életforma, amit Amerika produkál, a Föld szempontjából igen meghatározó.”
Juhász Árpád ezután bemutatta azt a filmet, amelyet a Föld legjelentősebb gleccsereinek olvadásáról készített. A megdöbbentő képsorok jól illusztrálták az elhangzottakat. A vetítés végén a közönség kérdéseket tehetett fel – volt olyan, aki neheztelt a geológus baljós kijelentéseire.
„Ez egy klímabarát társaság, a jelenlévők pozitív gondolkodásúak, megoldásokat keresnek. Tudom, hogy provokatív voltam, de indokolt a pesszimizmusom. Én is környezetbarát vagyok; minden apróságot meg kell tennünk, ami javíthat a helyzeten, ugyanakkor nem lehet szemet hunyni a világgazdaság dolgai felett, amelyek nagyon negatív és sötét jövőképet festenek” – reagált Juhász Árpád, majd hozzátette: egyáltalán nem bánja, hogy vitatkoztak a kijelentéseivel.
A Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája és a Klímabarát Települések Szövetsége által szervezett beszélgetéssorozat mostani összejövetelén megismerhettük az autómentes napon meghirdetett „jövő járgányai” rajzpályázat győzteseit is. A kicsiknek olyan környezetbarát közlekedési eszközt kellett megrajzolniuk, amivel száz év múlva utazhatnak majd az emberek. Ámon Abigél, Kovács Max, Kolozsi Márton és Grassely Bianka alkotásai bizonyultak a legjobbnak – értékes ajándékcsomagjaik része volt rajzuk 3D nyomtatóval életre keltett makettje is.

BM.

A Klímabarát esték következő előadása november 21-én lesz a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban.