A társasházakban is lehet cél a „nulla hulladék”
Hatékonyabban is szelektálhatnánk a háztartásunkban keletkező hulladékot, ám még jobb lenne, ha megpróbálnánk minél kevesebb szemetet termelni. Ebből az alapgondolatból indult ki a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája által szervezett foglalkozás, amelyen a társasházi lakóközösségek képviselői kaptak hasznos tanácsokat a szelektív gyűjtés, az újrahasznosítás és az újrahasználat lehetőségeiről.
Évente országos átlagban 385 kilogramm, azaz mindennap több mint egy kiló hulladékot termelünk fejenként, ám ennek a mennyiségnek mindössze a negyedét gyűjtjük szelektíven. Pedig a kukában landoló anyagok túlnyomó többsége részt vehetne a „hulladékkörforgásban”: a szerves hulladék (ami átlagosan 31%-os arányban kerül a szemetesekbe) akár házilag is komposztálható, míg a papír (18%), a műanyag (13%), az üveg (5%) és a fém (4%) anyagában hasznosítható újra.
Az egyéb hulladékoknak (29%) sem feltétlenül a szemétben lenne a helyük. A kombinált anyagok egy része, köztük az italoskartonok szelektíven gyűjthetők, és a feleslegessé váló tárgyainktól, például a használt ruháktól, bútoroktól, elektronikai eszközöktől sem a kommunális hulladékkal együtt kellene megszabadulnunk, ha azok még javíthatók, vagy mások számára felajánlhatók.
A szemetesekbe kerülő újrahasznosítható hulladékok és a még tovább használható tárgyak megdöbbentően magas arányára Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke hívta fel a figyelmet a „Szelektálj kreatívan!” címmel megrendezett közös képviselői tréningen. A civil szervezet oktatási programvezetője úgy véli, hogy a szelektív gyűjtéssel, az újrahasznosítással és az újrahasználattal gyakorlatilag elkerülhető a szeméttermelés. Persze, a háztartások teljes szemétmentesítését nehéz lenne egyik napról a másikra megvalósítani, amit az előadó sem tart reálisnak: szerinte is az hoz hosszú távú eredményt, ha apránként haladunk a végső cél, azaz a „nulla hulladék” állapotának elérése felé.
Merza Péter néhány hasznos tippet adott hallgatóságának annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a hulladéktermelést. Azt ajánlotta, hogy mindenki listával menjen vásárolni – így elkerülhető, hogy felesleges árukat vegyen –, részesítse előnyben a helyi árukat kínáló piacokat, boltokat, továbbá keresse a visszaváltható csomagolású, valamint az újrahasznosított vagy használt termékeket. Érdemes megjavíttatni, vagy eladományozni, amit csak lehet – ebben akár a Humusz Szövetség által létrehozott javitomuhelyek.humusz.hu és a tulsokcucc.hu oldalak is segíthetnek –, emellett, a szomszédokkal együttműködve, a kölcsönzés is jó megoldás, amelyhez szükség esetén a miutcank.hu kezdeményezés nyújthat segítséget.
A bevezető után a társasházi közös képviselők vették át a szót, akik a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tapasztalataikat ismertették. Voltak, akik arra panaszkodtak, hogy túl gyorsan megtelnek a házakhoz kihelyezett hulladékgyűjtő edények, míg mások azt nehezményezték, hogy sokkal kevesebb lett az utcai gyűjtősziget, ahol az üveghulladékot el lehet helyezni. Elhangzott az is, hogy a zsákokban kikészített zöldhulladékot nem mindig viszik el időben. A társasházban élők egy részének érdektelensége úgyszintén komoly problémát jelent: a felszólalók közül többen is érzékeltették, néhol mennyire nehéz az összes lakót rávenni, hogy szabályosan gyűjtse a különböző hulladékfajtákat.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t érintő felvetésekre Kőrös Gábor, a társaság szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó szakembere adott válaszokat. Mint mondta, a gyűjtőedények hamar megtelnek, ha nem lapítják össze megfelelően a hulladékokat, ezért érdemes például egy PET-palack-prést beszerezniük a társasházaknak. A szállítás gyakoriságán nem tudnak változtatni, ugyanakkor indokolt esetben van mód arra, hogy pluszgyűjtőket helyezzenek ki. A társasházaknak az erre vonatkozó igényt az FKF Zrt. ügyfélszolgálatán, az fkfzrt@fkf.hu e-mail-címen kell jelezniük.
A közterületeken lévő gyűjtőszigetek számát valóban csökkenteni kellett, elsősorban a környezetükben élők panaszai miatt, azokat ugyanis sokan illegális hulladéklerakónak használták, emellett a vandalizmus és a tartályok borogatása is sok gondot jelentett. A kerti zöldhulladék elszállítása kapcsán Kőrös Gábor hangsúlyozta, hogy azt csak az FKF-emblémával ellátott, erre a célra kapható zsákokban viszik el a kijelölt körzetekben, amíg a vegetációs időszak tart (március elejétől november végéig).
A Hegyvidéki Önkormányzat évről évre meghirdeti a helyiek számára ingyenes komposztálási programját – hívta fel a figyelmet Péter Mihály, az önkormányzat zöld irodájának munkatársa. Minden ősszel komposztládákhoz, továbbá egy képzés révén a komposztkészítéshez szükséges alapismeretekhez juthatnak a kertes házakban élők.
Szintén ingyenesen vehetik igénybe a XII. kerületi lakosok az önkormányzat ágaprítási szolgáltatását. A levágott ágakat, gallyakat a szakemberek ledarálják, hogy aztán az aprítékot helyben felhasználhassák a lakók talajtakaróként, vagy komposztálással humuszt készíthessenek belőle. Az ágaprítási programra a www.komposztmester.hu oldalon és személyesen a zöld irodában (XII., Kiss János altábornagy utca 43–45.) lehet jelentkezni május 20-ig.
A közös képviselői tréning végén a megjelentek átvehették azokat a társasházakban kifüggeszthető, figyelemfelhívó plakátokat és ismeretterjesztő füzeteket, amik szintén a „Szelektálj kreatívan!” című, a Földművelésügyi Minisztérium pályázati támogatásával megvalósuló program részeként készültek el. A plakátokon látható rajzokat a Gennaro Verolino és a Nyitott Világ iskola azon diákjai készítették, akik első helyezést értek el a 10–14 éves iskolások számára meghirdetett tematikus alkotópályázaton.
Az ismeretterjesztő füzet, a zöld iroda által összeállított „Hegyvidéki hulladék kisokos” című kiadvány hasznos tudnivalókat, a hétköznapokra vonatkozóan is gyakorlatias tippeket ad a hulladék keletkezésének megelőzése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés témakörében. A kiadvány letölthető a www.hegyvidek.hu/zoldiroda honlapról, de akár személyesen is átvehető az irodában.
d.