Zöld építészet – válasz a klímaváltozásra

Az épületek igazi energiafalók lehetnek, ugyanakkor ez az a terület, amit a legkönnyebben alakíthatunk. Ezért fontos minden olyan információ, tudás, amit a mindennapi életünkben kamatoztathatunk – mondta bevezetőjében Kovács Lajos alpolgármester a Hegyvidéki Önkormányzat által szervezett beszélgetéssorozat, a Klímabarát esték legutóbbi összejövetelén a Barabás Villában. Erre a gondolatra reflektált Ertsey Attila DLA építész, az est előadója, aki szerint globálisan kell gondolkodnunk és lokálisan cselekednünk, hiszen mi magunk okozzuk a környezeti problémákat.
A nemrég megjelent Fenntartható építészet című kötet egyik szerzője úgy látja, hogy ha fenntartható pályára áll az emberiség, a jelenlegi másfél földgolyónyi ökológiai lábnyom 2050-ig a megfelelő szintre csökkenthető. Ellenkező esetben két földgolyónyira növekszik, ez pedig azt jelentené, hogy az ember felemészti a környezetét.
A Római Klub 1972-ben készíttetett egy előrejelzést, ami 2012-ben frissült, és továbbra is úgy tűnik, hogy ha nem lesz változás, 2030 körül globális összeomlás várható: az élelmiszertermelés zuhanni kezd, ezt valamivel később a népesség csökkenése, a nem megújuló erőforrások rohamos felélése, az ipari termelés zuhanása követi. Természetesen ez csupán egy lehetőség, azonban figyelmeztető jel, hogy a tényadatok alátámasztják a folyamatot.
Ertsey Attila úgy gondolja, az ivóvíz, a termőföld, az energia és az emberi képességek jelentik a stratégiai erőforrásokat, amik meghatározzák a jövő társadalmait. Szaúd-Arábia már felélte a felszín alatti vizeit, azóta a világ minden pontján igyekszik termőföldet vásárolni, miközben a robotizációval egyre csökken a mezőgazdaság élőmunka-igénye.
Nem véletlen, hogy megéri kisméretű napelemes rendszereket telepíteni, ami megszünteti az árammonopóliumokat. Ez az egyik kitörési pont – a másik az energiahatékonyság fokozása. Ebben rendkívül fontos helyen áll az épületek fogyasztáscsökkentése. Ma már megoldható akár nulla energiafogyasztású passzív épületek kialakítása, és a meglévők energiafelhasználását is drasztikusan csökkenteni lehet. Helyes lépés lenne ugyanakkor az elektromos gépek legalább részleges kiváltása mechanikus eszközökkel, hiszen hiába napelemes egy gép, az elkészítése jelentősen növeli az ökológiai lábnyomot.
Már valóság az autó és ház együttműködése: ennek lényege, hogy a megújuló energiát használó épület áramtárolóként veszi igénybe a gépkocsit. Amikor nagy a fogyasztás, a ház az autó akkumulátorait is használja, amelyeket az alacsony terhelésű időszakban, vagy a termelés napi felfutásakor visszatölt.
Az épületeknek is van életciklusa; az a lényeg, hogy olyan energiákat és nyersanyagokat használjunk, amik részei a körforgásnak, és egyensúlyi állapotot alakítanak ki a környezettel. Ilyenek az autonóm házak, hiszen ezek az összes hálózattól függetlenül, szelíd technológiával, azaz a lehető legkevesebb elektromos géppel és megújuló erőforrásokkal működnek: tisztított esővízzel, komposztáló toalettel, szélkerékkel, biomasszakályhával, növényi szennyvíztisztítóval, hővisszanyerő és passzív szellőztető rendszerrel, napelemekkel, kollektorokkal.
Az előadó elmondta, hogy mindez szinte bárki számára elérhető, megfelelő tervezéssel egy autonóm, nullaenergiás családi ház építése nem kerül többe a hagyományosénál. Létezik olyan napelemmel működő, hőszivattyús épület, ami a beindítását követően gyakorlatilag magától működik. A kizárólag emberi vagy állati erővel hajtott (termelő)gépek alkalmazásával a létfenntartás is biztosítható.
A Magyar Ház 2020-nak nevezett, 130 négyzetméteres, a háromosztatú parasztház alaprajzi sémáját követő épületben középen helyezkedik el a konyha-étkező, onnan nyílik a nappali és egy szoba, majd a fürdő, a tetőtérben pedig további hálószobák találhatók. Mivel tökéletes az épületburok, a közepén lévő 3 kW-os tűzhelykazán központi fűtés vagy elektromos áram nélkül melegen tartja az egész épületet. Kivitelezhető ez központi fűtéssel is, ebben az esetben a rendszer gravitációs módszerrel működik, tehát nem igényel ventilátort vagy szivattyút. Izgalmas, egyben működő megoldás a szalmabála-ház is, amely télen-nyáron 24 fokos belső hőmérsékletet biztosít.
Ertsey Attila zárásként felhívta a figyelmet: a megújuló energia, az ezt hasznosító környezetbarát technológia, a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő nyersanyagok rendelkezésre állnak és megfizethetők. Rajtunk múlik, hogy mindezekből mit veszünk igénybe, letesszük-e voksunkat az autonóm, a környezeti kihívásokhoz alkalmazkodni képes épületek mellett.

sm.