Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A_golf_a_vilag_egyik_legjobb_jateka

„A golf a világ egyik legjobb játéka”

Tanulmányok szerint a golfozók átlagosan öt évvel hosszabb ideig élnek, egészségesebbek, és a mentális képességeik is jobbak, mint egy átlagemberé. Az Arany János iskola 11. évfolyamára járó Greff Bálint azonban nem ezek miatt, hanem a játék, a sport szeretetéért választotta a golfot, amiben fiatal kora ellenére már számos kiváló eredményt ért el. Ezekről is beszélgettünk vele.

– Ha a sport szóba kerül, a fiúk általában focisták, vízilabdázók, esetleg kézilabdázók akarnak lenni. Önnél a golf első szerelem volt, vagy hosszabb út vezetett a füves pályákig?

– Mindkettő igaz. Korábban öt évig úsztam, tízéves koromig a Hegyvidék SE-ben fociztam. Édesanyámmal, akit egy ügyvéd kollégája hívott meg, mentem ki először a golfpályára, és valóban egyből beleszerettem. Azonnal megfogott a közösség és maga a játék. Mind a ketten ott ragadtunk, édesanyám is válogatott lett, a mid-amatőr csapat tagja. Szerintünk a golf a világ egyik legjobb játéka!

– Melyik egyesülethez tartozik?

– Budapesten, a Highland Golfklubban kezdtem, aztán néhány éve a családommal Tihanyba költöztünk. Akkor mentem át a balatonudvari golfklubba, ahol azóta igazolt játékos vagyok, függetlenül attól, hogy közben visszajöttünk Budapestre.

– Gyerekként is nyugodt volt? Azért kérdezem, mert úgy képzelem, ez az a sportág, amihez feltétlenül hideg fej kell, nincs helye a szélsőséges érzelmeknek.

– Az biztos, hogy nagyon fontos a nyugodtság megtartása. Néha azonban minden játékossal megesik, hogy „elborul az agya” egy-egy rontott ütés után. Az tud ebben a sportágban jó lenni, aki ezeket az indulatokat képes megfékezni. Visszatérve a kérdésre: gyerekként sem voltak jellemzők rám a szélsőséges hangulatingadozások.

– Milyen más képességek, tudás, gyakorlat szükségesek még ahhoz, hogy valaki sikeres golfozó legyen?

– Mindenképpen rengeteg gyakorlás. És okos döntéseket kell hozni játék közben! A golf sok szempontból fejben dől el, gondolok itt arra, hogy a megfelelő ütőt kell elővenni, néha számításba kell venni a szelet, vagy higgadtnak kell maradni nehéz szituációkban.

– Mennyi időt tölt edzéssel, egyáltalán, golfozással?

– Nyáron akár heti öt-hat alkalommal is kimegyek edzeni, iskolaidőben heti kétszer-háromszor. Az iskola támogat, elenged a versenyekre, edzőtáborokba. Szerencsére télen keveset hiányzom. Régebben a tizennyolc év alatti válogatottal többet jártunk edzőtáborba, de ez sosem ment a tanulás rovására. Szeretek új pályákat kipróbálni, új helyeket megismerni. A gyakorlás ugyanis kicsit monoton, bár nekem ezzel sosem volt problémám. Rossz viszont, hogy tíz fok alatt nem lehet pályán játszani, olyankor teremben edzünk – na, azt nem szeretem! Hálóba ütjük a labdát, vannak lyukak, ott is lehet gyakorolni. Amikor a szimulátort használjuk, a rendszer kiszámolja, hová menne a labda, így komplett pályákat lehet végigjátszani igazi ütővel a kézben.

– Azon kevesek egyike, aki juniorként a felnőttek között is sikereket ért el. Mik az eddigi legjobb eredményei, és melyikre a legbüszkébb?

– Tizennégy évesen volt az első nagyobb sikerem a felnőttek között, amikor juniorként harmadik helyezést értem el a magyar amatőrbajnokságon. Tizenhat évesen megnyertem a Felnőtt Magyar Match Play Bajnokságot, amelyben kieséses rendszerben, párban játszunk egymás ellen. Majd a tizenhat év alattiak Európa-bajnokságán a tizenegyedik helyen végeztem. Ez utóbbira különösen büszke vagyok.

– Elsőtől a hatodikig a Sashegyi Arany János iskolába járt, majd a vidéki kitérő után ismét itt tanul. Milyen egyéb hegyvidéki kötődései vannak?

– Apai nagyszüleim a hatvanas évek óta a Zólyomi lépcsőn laknak. Fantasztikus hely, ezért költöztek a szüleim is a környékre, pontosabban a szomszéd kerületbe, alig néhány száz méterre innen. S ha már golfozom, azt is tudom, hogy itt, a Hegyvidéken volt az első fővárosi golfpálya, amelynek még mindig látszanak a nyomai a fogaskerekű végállomása felett.

– Milyen tervei vannak kedvenc sportágával?

– A golfban az a nagyszerű, hogy egy életre szól, olyan sport, amiből nem lehet kiöregedni. Imádom, így még az is megeshet, hogy komolyabban foglalkozom majd ezzel a későbbiekben! Az idén még junior vagyok, de már indultam versenyen felnőttválogatottként. Jó lenne a továbbiakban is a nemzeti színeket képviselni, és egy erős, amatőr szinten megmaradni. Sajnos a profi karrier Magyarországról szinte lehetetlen, de ez nem akkora baj, mert a tanulás fontosabb.

– Közeledik a karácsony, hogyan ünnepel egy golfozó?

– Az utóbbi években többször volt már, hogy külföldön töltöttük a karácsonyt és az Újévet, most azonban itthon ünnepelünk a családdal. Szívesen megyünk a nagyszülőkhöz közös ebédre, együtt díszítjük fel a fát. Jó érzéssel emlékszem vissza a régi karácsonyokra, különösen azokra, amikor valamilyen golfos ajándékot kaptam. Persze, ez most sem lenne ellenemre!

sm.