Közmeghallgatást tartottak a nemzetiségi önkormányzatok (1.)

Lengyel közmeghallgatás

Hegyvidéki Piłsudski-szobor

A Második Lengyel Köztársaság kikiáltásának századik évfordulójára egész évben programok sokaságával emlékezett a Magyarországon élő lengyel közösség. Kiemelt esemény volt Józef Piłsudski marsall mellszobrának avatóünnepsége szeptember végén a Csörsz parkban – mondta el a Budapest XII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat közmeghallgatásán Nyitrai Zoltán.
Felidézte, hogy eredetileg az Apor Vilmos téri Piłsudski-emléktábla áthelyezését kezdeményezték, a forgalmas út melletti szűk járdán ugyanis nem lehetett nagyobb ünnepséget tartani. A táblát azonban a szakértők szerint nem tudták volna épségben átköltöztetni, ezért Jerzy Snopek budapesti nagykövet felajánlotta, hogy a szejm, azaz a lengyel parlament alsóházának támogatásával elkészítteti a marsall szobrát. Az emlékmű felállításához a Hegyvidéki Önkormányzat nyújtott komoly segítséget.
A januári Lengyel Bállal kapcsolatban Nyitrai Zoltán kiemelte, hogy az Országos Lengyel Önkormányzat által szervezett és a XII. kerületi lengyel testület által is támogatott rendezvény az idén először zajlott hegyvidéki helyszínen. Március idusán, az 1848-as forradalom 170. évfordulóján Bem József-emlékhelyeknél koszorúztak a képviselők, továbbá részt vettek a Hegyvidéki Önkormányzat Gesztenyés kerti ünnepségén.
Márciusban gróf Esterházy János fővárosi emlékműveinél – köztük a Gesztenyés kertben néhány évvel ezelőtt felavatott szobránál – helyeztek el koszorúkat. Jelen voltak az Esterházyról elnevezett emlékérem átadási ünnepségén az Országházban, valamint egy közéleti beszélgetést szerveztek, amin az anyai ágon lengyel származású felvidéki politikus személyét a lengyel-magyar kettős identitás pozitív példájaként mutatták be.
Esterházy János emlékének ápolásához kapcsolódik, hogy támogatást nyújtottak az életművével foglalkozó volt varsói konzul, Molnár Imre legújabb könyvének kiadásához. A Lengyel–magyar irodalmi szakácskönyv kulináris élvezetekkel összekötött bemutatását és egy nyelvészeti szakkönyv megjelentetését szintén támogatta a XII. kerületi lengyel önkormányzat.
Nyitrai Zoltán a közmeghallgatás végén bejelentette, hogy kormánytisztviselői kinevezése miatt, az összeférhetetlenségi szabályok alapján, a nyár végén le kellett mondania elnöki és képviselői tisztségéről. Feladatait az addigi elnökhelyettes, Janiec-Nyitrai Agnieszka Joanna vette át.

Német közmeghallgatás

Hagyományőrzés, kultúraápolás

Budapest Hegyvidék XII. kerület Német Nemzetiségi Önkormányzata az erre az évre tervezett valamennyi programját megtartotta. A legfontosabb történésekről Gaál Tímea, Kövesdiné Martin Nóra és Meskó Gyula képviselők beszéltek a közmeghallgatáson.
Kövesdiné Martin Nóra bevezetőjében elmondta, hogy továbbra is a hagyományőrzést és a német kultúra ápolását tekintették elsőrendű feladatuknak, ennek megfelelően állították össze a 2018-as eseménynaptárt. Január 19-én, a magyarországi németek kitelepítésének 72. évfordulóján megemlékezés zajlott az Eötvös úti keresztnél, ezt követte az Istenhegyi Szent László Plébániatemplomban celebrált emlékmise.
A farsangi időszak az immár hagyományos, Budakeszin megrendezett sváb disznótoros-fesztivállal indult. Ezen a tavalyi évhez hasonlóan ismét díjat nyertek a hegyvidéki németek, ezúttal a legsokoldalúbb konyha kitüntető címet. A kísérőprogramban a Tamási Áron iskola tánckara is fellépett.
Nagy sikert aratott a Sváb Batyus Bál a Jókai Klubban, amely ismét nagyszerű közösségépítő alkalomnak bizonyult. Meskó Gyula ennek kapcsán kiemelte, hogy rengeteg segítséget kaptak a Hegyvidéki Önkormányzattól és intézményeitől, elsősorban a Jókai Klubtól és a Virányosi Közösségi Háztól.
Március 15-e alkalmából az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek a képviselők a svábhegyi Eötvös-szobornál. A gyerekek részére a Lívia-villában szerveztek húsvétváró kézműves-foglalkozást és böjti ünnepet, ám ennek az időszaknak a „csúcsrendezvénye” most is, mint mindig, a Svábhegyi Pünkösdi Búcsú volt.
Kiemelt figyelmet kaptak a nyári egyházi ünnepek, az Istenhegyi Szent László Plébániatemplommal közösen tartott úrnapi virágszőnyeg-készítés, a Szent László-nap, valamint az Anna-réti hálaadás és piknik. A Hegyvidéki Napok keretében rendezett főzőversenyen a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület nyerte el a legfinomabb lecsóért járó díjat.
A Jókai Klubbal közösen szervezett, szeptember végi hagyományőrző terményünnepen Erdő Péter bíboros tartotta a szentmisét. Az idén először lépett fel a műsorban a vértesacsai német tánccsoport és a Schwowischi Buam környei fúvószenekar.
A helyi német önkormányzat képviseltette magát a Kadarka Kör októberi szüreti mulatságán, valamint a Jókai iskola, a Tamási iskola és a Normafa Óvodák Márton-napi rendezvényein. December 1–2-án immár ötödszörre rendezte meg a svábhegyi disznótoros hétvégét a 443-as Szent László Cserkészcsapattal és az Istenhegyi Szent László Plébániával közösen. December 6-án hagyományőrző kézműves-foglalkozás zajlott a Napközi Plusz Tehetséggondozó és Képességfejlesztő Központtal, ezt követte a Mikulás-váró szentmise az Istenhegyi Szent László Plébániatemplomban. December 11-én volt a svábhegyi idősek karácsonya, míg 15-én adventi forralt borozás és sütemények várják az érdeklődőket a kézműves vásáron.

Szerb közmeghallgatás

Húszéves az önkormányzat

A Budapest XII. kerületi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat programjai szorosan kapcsolódnak az ortodox naptárhoz. A szerbeknél a karácsony január 6–7-re esik, így ez az év első ünnepe, ahogyan az újévet is később tartják – kezdte bevezetőjét dr. Lásztity Demeter a közmeghallgatáson.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, hogy január 7-én Szent Szávára emlékeztek. Ő volt a szerb irodalom megalapítója, döntő érdemeket szerzett a független, autokefál szerb egyház létrehozásában, valamint az iskolai képzés elindításában. Érdekesség, hogy a koszovói ütközet után megkezdődött egy megújulási folyamat, aminek egyik bázisa volt Szent Száva tanítása. Fontos szerepet játszott a törökök elleni harcban, hogy a szerb csapatok zászlóin megjelent Szent Száva.
Február 15-én ünnepelték a szerbek az 1835-ben kihirdetett első szerb alkotmányt, amelyben a többi között a feudalizmust is eltörölték – ez egyben Szerbia államiságának napja. Jelentős esemény minden évben a Szent György-napi búcsú, ami a budapesti Szerb utcai templom köré szerveződik.
Június 28-án, Szent Vid napján az 1389-es koszovói ütközetre és az azt követő felemelkedésre emlékeztek. Egész Európa számára meghatározó ez a dátum, ugyanis ezen a napon gyilkolták meg Ferenc Ferdinánd trónörököst.
A szlovák önkormányzat meghívására a Cirill és Metód szobrának is otthont adó Zalavárra látogattak el a képviselők, ahol koszorúzáson és megemlékezésen vettek részt. Eljutottak a ráckevei búcsúba is, ott áll az egyik legrégebbi, Mátyás király idejében épült ortodox templom, amelyben eredeti freskók láthatók. A mások mellett a Szerb Országos Önkormányzat szervezésében megvalósuló zarándokúton jártak Szentpéterváron, ahol elmentek az Izsák-székesegyházba, amit múzeummá alakítottak, és az ateizmus centruma volt az előző rendszerben. A szerb kultúra hónapjainak eseményei sem maradtak ki a sorból, ezeken ezúttal többségében szerbiai színészek és kultúrcsoportok léptek fel.
Lásztity Demeter külön kiemelte, hogy a világháborúnak máig ható, súlyos következményei vannak a szerbségre. Úgy látja, hogy hiába harcoltak az antant oldalán, mégis vesztettek, jelentős területveszteségeket szenvedtek el, ráadásul napjainkban folytatódik ez a tendencia. Ugyanakkor Szerbia és Magyarország között kiemelkedően jó a kapcsolat, a magyar kormány segíti a szerbeket, Trianon után végre megtörtént a megbékélés.
Végezetül az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy húsz éve, 1998 novemberében alakult meg a XII. kerületi szerb önkormányzat, amelynek a kezdetek óta a vezetője lehet. Ez idő alatt nagyon sok segítséget kaptak a Hegyvidéki Önkormányzattól, amely az idén több programjukat, így a nagy sikerű Tabán Estet is támogatta.

Szlovák közmeghallgatás

Újból kiadott Hajtások

Výhonky, azaz Hajtások címmel negyven évvel ezelőtt jelent meg a magyarországi szlovák írók első antológiája, amit a Budapest XII. kerületi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat ismét kiadott, valamint egy szimpóziumot is rendezett az évforduló alkalmából. A budapesti Szlovák Intézetben megtartott emlékülésen irodalmárok méltatták a válogatáskötet jelentőségét, majd előadóművészek közreműködésével irodalmi műsort tekinthettek meg az érdeklődők – szólt legnagyobb idei programjukról Hrivnák Mihály, a nemzetiségi testület elnöke.
A hegyvidéki szlovákok közmeghallgatásán elhangzott, hogy Pozsonyba is elvitték a másodkiadású könyvet, aminek a bemutatóját jelentős érdeklődés kísérte. Szlovákiai lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a kiadvánnyal, valamint ennek apropóján a magyarországi szlovákság irodalmi életével.
Hrivnák Mihály elmondta, hogy néhány hete egy másik antológiát mutattak be a Lívia-villában: a Békés megyei szlovákok által kiadott A mi Alföldünk című kötetet. Ugyanott Molnár M. Eszter tartott előadást a szlovák-magyar származású parasztpolitikus, Áchim L. András munkásságával kapcsolatos kutatási eredményeiről.
Az elnök kitért rá, hogy Áchim L. András emlékét közel két évtizede ápolják, e témában 2001-ben a Jókai Klubban rendezték meg első konferenciájukat. Legjelentősebb eredményeik között említhető, hogy négy évvel ezelőtt a városligeti Vajdahunyad várában felavatták a nagy hatású politikus szobrát. Az emlékművet, ahogy eddig minden esztendőben, az idén is megkoszorúzták a képviselők.
A hegyvidéki szlovák önkormányzat tagjai számos nem saját szervezésű programon is részt vettek. Ott voltak a Magyarországi Szlovákok Napja, valamint Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, a kilencvenéves Juraj Dolnozemský költő köszöntésén, Lami István néprajzkutató emlékünnepségén, továbbá a Szlovák Intézet és a Hegyvidéki Önkormányzat rendezvényein.
A szlovák nemzetiség közmeghallgatása, a hagyományokhoz híven, az idősek köszöntésével és megvendégelésével ért véget.

z–m.

A többi hegyvidéki nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatásáról következő lapszámunkban olvashatnak.