Olimpiára készül a hegyvidéki karatés
A karate nemcsak küzdelemből áll, hanem a katának nevezett formagyakorlatokból is, amik a sportág művészi oldalát hivatottak bemutatni. Ebben jeleskedik a hegyvidéki Sterck Laura, aki kiváló nemzetközi eredményeit koronázná meg az olimpiai indulással. Erről és eddigi pályafutásáról kérdeztük őt.
Kislány korában eldöntötte, hogy karatézni fog, vagy más sportágba is belekóstolt előtte?
– Már kétéves koromban gondoskodtak róla a szüleim, hogy valamilyen közösségi különórára menjek. A választás a balettra esett; igaz, csak egy évet jártam oda, mert gyorsan beleszerettem a lovaglásba, amit majdnem öt évig gyakoroltam. Máig nem értem, miért untam meg, de sajnos így történt. Utána fél évig teniszeztem, ami azért nem tartott tovább, mert beláttam, hogy nem vagyok túl tehetséges. Idegességemben még a teniszütőt is a földhöz vágtam, és kettétört – így világossá vált, hogy a küzdősportok valók nekem… A nyolcadik születésnapom után néhány nappal beírattak karatéra a Virányos Általános Iskolába, Büchler Zsolthoz, aki a mai napig ugyanott az edzőm, és azóta már szövetségi kapitány.
A karate melyik ágát műveli?
– A stílusom a Hayashi-ha Shito-ryu, az olimpiai programba először bekerülő WKF rendszerben versenyzem. Egy darabig formagyakorlatban és küzdelemben is indultam, de tizennégy éves koromban választanom kellett, és a formagyakorlat, azaz a kata mellett döntöttünk az edzőmmel.
Még nagyon fiatal, de már számos szép eredményt ért el. Melyikre gondol vissza a legszívesebben?
– A German Openen, az egyik legnagyobb Premier League-versenyen bronzmeccsem volt 2016-ban. Bár végül ötödik lettem, a Premier League női formagyakorlat-történetében ez a legjobb magyar helyezés. Aztán 2017 nyarán az ifjúsági világkupán U21-ben harmadik lettem, ami az első magyar női kataérem volt WKF-versenyről. Ugyancsak tavaly sikerült megnyerni a Maccabi Világjátékokat, ami szintén nagyon közel áll a szívemhez. Jó abba is belegondolnom, hogy tizenhat éves korom óta veretlen felnőtt magyar bajnok vagyok. Arra készülök, hogy az idén hatodszor is megvédjem a címemet.
Hogyan zajlik a formagyakorlat-verseny?
– Van egy egyenes ágú sorsolás, amelyen véletlenszerűen párosítják össze a versenyzőket. Ők piros és kék színű övben a küzdőtér mellé állnak. Előbb a piros, majd a kék versenyző mutatja be a formagyakorlatát, ami dinamikus és lágy mozdulatok harmonikus sorozata. Ezek az elejétől a végéig elő vannak írva, ahogyan régen Japánban eljárták a mesterek. A két gyakorlat végén az öt bíró, aki a tatami körül ül, felemeli a piros vagy a kék zászlót, az alapján, hogy kit tartott jobbnak. Ez nagyon szubjektív, és néha még a szakértők, sportolók sem értik a döntéseket, nemhogy a nézők, ezért tervezik a rendszer megváltoztatását az olimpiára.
Hogyan látja, milyen pluszt ad a küzdősport egy lánynak a többi sportághoz képest?
– Sokaknak furcsa, ha egy lány küzdősportot választ magának. Talán azért, mert az akciófilmekben mindig férfi a főszereplő, habár egyre több nő is megjelenik az ilyen karakterek között. A karate magabiztosságot ad, fejleszti a koordinációt és a koncentrálóképességet, önfegyelemre tanít. A mindennapi életben pedig biztonsággal tölt el a tudat, hogy nagy eséllyel meg tudom védeni magam egy esetleges konfliktusban.
Egész eddigi pályafutása összefonódik a Hegyvidékkel. Milyen támogatást kapott a tizenkettedik kerületben?
– A Virányos Általános Iskolában Jászberényi Ágnes igazgatónő már tizennegyedik éve – amennyi ideje karatézom – segít abban, hogy a klubomnak és nekem mindig legyen hol edzeni, lehetőleg minél jobb körülmények között. Sokat köszönhetek a Lauder Javne iskolának, ahol az órarendemet úgy igazították, hogy legyen időm edzeni. Arról nem is beszélve, hogy a ballagásom után a Lauder támogatásával jutottam el a Maccabi Világjátékokra.
2020-ban először indulnak olimpián karatésok. Ön ott lesz Tokióban?
– Mindent megteszek azért, hogy ott lehessek. A kvalifikáció nagyon nehéz, kategóriánként csupán tíz ember jut ki. Egy felnőtt-világbajnokságon átlagosan százhúsz ország vesz részt profi versenyzőkkel. Ebből azért lehet érzékelni, mennyire komoly feladat a tíz legjobb között lenni. Azért dolgozom, hogy ez sikerüljön, de ha mégsem, akkor célba veszem a 2024-es, párizsi olimpiát.
Milyen tervei vannak a nagy megméretésig?
– Hamarosan kezdődik a kvalifikáció az olimpiára, 2018. júniustól indul a pontgyűjtés. Januártól azért versenyzem a Premier League- és a Series A-versenyeken, hogy ebben részt vehessek. Májusban lesz a felnőttek Európa-bajnoksága, amire nagy reményekkel készülök. Rendkívül fontos az őszi felnőtt-világbajnokság, hiszen bármelyik dobogós hely „jegyet” jelent az olimpiára. Közben a Corvinus Egyetemre járok, úgyhogy nem panaszkodhatom, van feladatom bőven.
sm.