A kálvinista Kalotaszeg

„Nyugdíjazásomig (2000) az építész szakma különböző területein dolgoztam, és vasárnapi festő voltam. Azóta hétköznapi festő lettem” – így ír önmagáról Csobaji Zsolt (1941–), akinek A kálvinista Kalotaszeg címmel nyílt kiállítása a polgármesteri hivatal folyosógalériáján. A művésznek közel negyven egyéni és csoportos tárlata volt már itthon és külföldön, több díj birtokosa, képei hazai és kinti magángyűjteményekben is megtalálhatók. Alapítója és állandó résztvevője a kalotaszegi Nagypetri Művésztelepnek, 1975 és 2000 között tagja volt a nagy hírű Vasutas Képzőművészeti Szabadiskolának.
A kiállításmegnyitón Szabó Zsófia aljegyző régi kedves barátjaként mutatta be az alkotót: „Gyermekkorom óta ismerem, egy templomba járunk, a mátyásföldi református gyülekezetbe. Csobaji Zsolt kolozsvári felmenőkkel rendelkezik, így érthető, hogy tematikus érdeklődése vissza-visszatér Erdélyországba. Távol áll tőle a művészvilág harsánysága, műveit és életét inkább a kiegyensúlyozottság jellemzi, fűszerezve egy csipetnyi sajátos, Csobaji-féle humorral.”
Kusztos Tibor nyugalmazott bánffyhunyadi református lelkész Kalotaszeg földrajzi, néprajzi, vallástörténeti érdekességeibe avatta be a vendégeket: „Kalotaszeg több mint hatvan települést foglal magában a Körös és a Kalota patak szögellésében. A falvak mellett egyetlen vásáros várost, Bánffyhunyadot, ahol a mai napig minden kedden vásárt tartanak. A kalotaszegiekről a monda azt tartotta, hogy tatárivadékok. A IV. Béla harcosai elől menekülők nem tudtak a fősereghez csatlakozni, szétszóródtak a hegyekben, felvették üldözőik nyelvét, vallását, beolvadtak a helyi lakosságba. Németh László is, ittjártakor, tatár jegyeket véli felfedezni az arcokon.”
Az egyházi iratok szerint 1550-ben Kalotaszeg már protestánssá vált, előbb a lutheránus és a kálvini tanok között ingázott, majd unitáriussá lett, aztán véglegesen visszatért a kálvinizmushoz. A terület gazdái, a Bánffyak maguk is protestánsok voltak. A templom híres festett kazettás mennyezete megőrzött egy korai motívumkincset.
Csobaji Zsolt, Kalotaszeg barangolója képeiben tükrözi a számára feltárult táj és ember lelkét. Műgonddal és építészeti térlátással készített falu- és templomábrázolásai mint kis ékszerdobozok illeszkednek egy elképzelt mennyezeti kazettába. Némelyik alkotását Áprily Lajos-, Ady Endre-, Reményik Sándor-, Juhász Gyula-idézetekkel látta el. Munkáit édesapja és a tőle örökölt vallás előtti tiszteletadásnak szánta.
S ha már Ady, óhatatlanul eszünkbe jutnak a költő örökbecsű sorai a Krisztus-kereszt az erdőn című verséből: „Az apám még vidám legény volt,/Dalolt, hogyha keresztre nézett,/Én meg az apám fia voltam,/Ki unta a faragott képet/S dalolt, hogyha keresztre nézett.//Két nyakas, magyar kálvinista,/Miként az Idő, úgy röpültünk, […] Húsz éve elmult s gondolatban/Ott röpül a szánom az éjben/S amit akkor elmulasztottam,/Megemelem kalapom mélyen./Ott röpül a szánom az éjben.”

Balajthy Anna

Csobaji Zsolt kiállítása megtekinthető: július 30-ig, hétfőn 13.00–17.30, szerdán 8.00–16.00, pénteken 8.00–12.30 óráig. Cím: XII. Böszörményi út 23–25. (polgármesteri hivatal).