A csodálatos hagyma és ezerféle felhasználási módja

„Egyetlen nemzet sincs a világon, mely változatosabb és jobb ételeket ismerne s élvezne, mint a magyar. A tudásnak vannak határai, melyeken túl az emberi elme soha nem hatol. Egyik határa az: meglátni és fölismerni, minő változáson megy keresztül egy jó étel, míg az egy jó gondolattá, egy jó ebéd pedig jó költeménnyé alakul át. De bizonyos, hogy a gondolat nem egyéb, mint a gyomron, szíven és agyon keresztül átalakult étel. A magyar csak addig tud fenségesen gondolkodni, míg jó nemzeti ételeihez hű marad. Egyetlen mívelt ország sincs a világon, ahol olyan drága lenne a hús, a hal és a bor, mint nálunk. Aki a húst, a halat és a bort drágává teszi: árulást követ el a magyar elme ereje ellen is. Fontos tudni: a jó magyar gazdasszony jó ételekkel jobban meg tudja védelmezni a nemzetet, mint törvénnyel az országgyűlés s fegyverrel a katona” – írta egykoron a nemzetét féltő hazafi, Eötvös Károly. Vigyük magunkkal üzenetét, de jusson eszünkbe akkor is, amikor a nagy élelmiszerláncok kínálatának alacsony árfekvését látva kísértésbe esünk, és a hazai kistermelők termékei helyett ráfanyalodunk a kínai fokhagymára.
Maradjunk most egy kicsit a magyar konyha egyik legfontosabb, meghatározó zöldségénél, a hagymánál! Nem árt néhány fortélyt megjegyezni vele kapcsolatban. Pirítás közben könnyen odakap, ezért mindig takaréklángon, lehetőleg teflonedényben, kevergetve süssük.
A vöröshagyma kevésbé csípi a szemünket, ha a pucolást követően öt-tíz percre nagyon hideg vízbe áztatjuk, s csak utána vágjuk fel. Fontos, hogy a gyökeres végét nyessük le utoljára. Ilyenkor, tavasszal könnyen kicsírázik a hagyma – ezt elkerülhetjük, ha a fejeket egyenként papírba csomagoljuk.
Az újhagymát tálalásnál díszítőelemként is felhasználhatjuk. Amikor a hagymaszárat behasogatjuk és jeges vízbe dobjuk, szép pálmaforma kerekedik ki belőle. Késsel meghúzogatva be is pöndöríthetjük, mint a díszcsomagoláskor használt szalagok végét.
Érdekes változat a héjastól elkészített töltött hagyma. A hagymát alaposan megmossuk, megtisztítjuk a gyökérszálaktól, majd a tetejéről éles késsel levágunk egy kalapot. Tűzálló tálra ültetjük, és sütőben 8-10 percig pároljuk. Végül a közepéből egy kanállal három-négy réteget kiemelünk, az üreget bármivel megtöltjük (én például füstölt sajttal szeretem), és visszatesszük a sütőbe, hogy megolvadjon.
Ha apróbb darabokra vágjuk a hagymát, és megszárítjuk, majd a liszthez keverjük, különleges ízt ad a süteményeknek. Furcsán hangzik, de az édes süteményhez is nyugodtan hozzákeverhetjük, nem lesz hagymaízű.
A hagymahéjból készült főzet a népi gyógyászat szerint jelentősen csillapítja a torokgyulladást, a köhögést és a meghűlés okozta fájdalmakat. Az izzadságfoltok általában nem jönnek ki az ingek hónaljából, hagyma segítségével azonban megszabadulhatunk tőlük. Ha kettévágunk egyet, és átdörzsöljük vele a ruhán lévő izzadt foltot, az eltűnik belőle. Hagyjuk állni rajta egy keveset a hagymát, majd mossuk ki, ahogy megszoktuk.
A fehér cipőt elcsúfító zöld fűnyomoktól is megszabadulhatunk, ha a lábbelit átdörzsöljük egy fél hagymával. Hagyjuk állni rajta egy kicsit, majd mossuk le.
Csodálatos hatását a gyógyászatban is kifejti a zöldség. A fájó testrészt be kell dörzsölni egy félbevágott hagymával. Gyulladásgátló, antibakteriális hatásának köszönhetően megszüntetheti az izomfájdalmakat és az ízületi panaszokat is.
A hagyma segítségével védekezhetünk a legyek és a szúnyogok támadása ellen is. Csak annyit kell tennünk, hogy ha nyáron kiülünk a szabadba, helyezzünk magunk mellé egy tányér vizet és benne hagymadarabokat. Az erőteljes szag elüldözi a támadó rovarokat.
Végül még egy hasznos ötlet! A grillrácsot könnyedén meg lehet tisztítani az odaégett ételmaradványoktól, ha használat előtt átdörzsöljük egy félbevágott hagymával. A zöldség leve semlegesíti az égett szagot, és könnyedén eltávolítja a piszkot. Ha csak a hagyma egyik felét használjuk fel, a másik felét állítsuk sóba, akkor nem szárad ki olyan hamar.
Egyik olvasónk kedvéért, aki néhány fortéllyal örvendeztetett meg minket, álljunk meg még néhány szóra a karfiolnál is! Az öregebb, kissé már megsárgult fej karfiol ismét üde, fehér lesz, ha tejes vízben főzzük. Nem puffaszt, ha egy-két percnyi forralás után leöntjük a levét, és a zöldséget friss vízben főzzük tovább. Akkor is fehérré válik, ha torzsájával felfelé tesszük a főzővízbe, úgy, hogy a rózsáit a víz egyenletesen elfedje. Elvehetjük kellemetlen szagát is, ha főzés előtt sós vízzel leforrázzuk.

(Kövesdy)