„A szeretet rengeteget jelent” – az édesanyákat ünnepeltük

A Városháza téri vidám forgatagtól kicsit távolabb egy kisfiú számolt valamit. „Mi jót csinálsz?” – szólítottam meg. Ő előbb óvatosan körbenézett, majd halkan válaszolt: „Számolom a pénzemet. Sokáig gyűjtögettem, mert tudtam, hogy anyának ajándékot szeretnék venni. Apa is beleadott valamennyit, csak nem tudom, hogy mennyit. Most akarom kideríteni.”
A hatéves Patrik aztán néhány pillanat alatt tisztázta a vagyoni helyzetét. „Kétezer-háromszáznyolcvan forint. Ebből már jókat lehet venni!” – mondta, és egy gyors „szia!” után máris a virágárusnál termett, ahol mindvégig megpróbált inkognitóban maradni. A felnőttek mögé bújva vette szemügyre a kínálatot. Választása végül egy csodaszép muskátlira esett. Kifizette az árát, majd elviharzott.A nagy forgalom ellenére az eladó minden vásárlójának készségesen segített. Tanácsokat adott, és azt is elmondta, miképpen kell gondozni a növényeket.

– Melyik virág a legkelendőbb? – kérdeztem Gonda Jánostól, akit sokan ismerősként köszöntöttek, hiszen a termelői piacra rendszeresen elhozza a portékáit.

– A mediterrán cserjéim gyönyörűek, ám azokat hamar elkapkodták. De a többit is szépen viszik.

– Ha jól látom, csak ültethető növényeket árul…

– Igen, hiszen ezekben az édesanyák jó sokáig gyönyörködhetnek. Az egynyári virágokból majdnem teljes a paletta. Vannak itt balkonnövények, levendula, fűszernövényekből pedig majd’ huszonötféle – sorolta.

– Milyenek a vásárlók?

– Szerencsére nemcsak sokan vannak, de kedvesek is, a gyerekek pedig végtelenül aranyosak! Több kissrác is vásárolt tőlem. Felnőttek is jöttek; volt, aki csak erre járt, és magának vett egy virágot. Nagyon jó a hangulat – tette hozzá a virágárus, akitől hamar búcsút kellett vennünk, hiszen az érdeklődők sora időközben egyre hosszabbá vált.A Városháza téren május első hétvégéjén minden az édesanyák kedvéért történt. A látványos divatbemutatón nagy sikert arattak Takács Zsuzsanna kollekciói, emellett interaktív koncertek, érdekes programok vártak mindenkit. Ráadásul az apróságok is kitettek magukért, az anyukáknak alig-alig kellett rájuk szólniuk, mindenki komolyabb csínytevések nélkül ünnepelt.
„A MOM Kulturális Központtal közösen igyekeztünk minden korosztályra gondolni. Értékes kezdeményezéseknek és színes műsoroknak adtunk helyet. Az időjárás is kegyes volt hozzánk. Nemcsak a gyerekeknek, de az édesanyáknak is sikerült örömet szereznünk” – értékelte a kétnapos rendezvényt Wittmann Ildikó, a Virányosi Közösségi Ház művelődésszervezője, aki azt is „megsúgta”, hogy gyereknapra különleges meglepetésekkel készülnek.
A színpadon egymást váltották a fellépők. Sokakkal együtt a kicsik körében igen nagy népszerűségnek örvendő Zabszalma együttes is felejthetetlen pillanatokkal ajándékozta meg a közönséget.„Nem először járunk a Hegyvidéken. Ahogy mindenhová, úgy ide is mindig örömmel jövünk. Az Ajándék című dalunk kifejezetten alkalomhoz illőre sikerült. Megható volt látni, hogy néhány anyuka szemében könnycseppek csillantak meg… Persze, humorból sem volt hiány: a naphívogató dalunk talán túl jól is sikerült, hiszen közben lebarnultunk” – osztotta meg élményeit Nyakas Péter, a zenekar vezetője, aki társaival együtt immár tíz éve azért járja az országot, hogy mosolyt csaljon az arcokra.A koncertek között sem unatkoztak a látogatók, akik kedvükre válogathattak az izgalmas szórakozási lehetőségek között. „Az összes játékot kipróbáltam! A zuhanó ördög tetszett a legjobban, mert ott az volt a feladat, hogy a figurákat beledobjuk egy csőbe, amiből aztán az üstbe pottyantak. Anyát már felköszöntöttem, mondtam neki verset, és adtam neki egy olyan virágot, amit én csináltam. Én mindig jól viselkedek, de ma még jobbnak kell lennem, mert olyan, mintha szülinapja lenne!” – magyarázta a nagycsoportos Zoé, aki éppen a frissen sült kürtőskalácsát majszolta.
Sok gyerek az édesapjával együtt merült el az ajándékkészítés művészetében. „A kislányom mindig izgatottan várja az anyák napját. Ez nálunk családi hagyomány. Minden tiszteletem a feleségemé, hiszen egy csodaszép gyermeket köszönhetek neki. Nemcsak virágot és csokoládét, de rajzot és verset is kap majd. Biztos vagyok benne, hogy mindnek örülni fog” – reménykedett Zoltán.„Fontosnak tartjuk, hogy a hagyományokat és a népművészeti motívumokat a mai gyerekek számára is vonzóvá tegyük. A többi között zsinórmintás üdvözlőkártyát készítünk, amelyet zselés tollal díszítünk, a fonalat pedig nem hímezzük, hanem tekerjük. A múlt értékeivel és a modern kor eszközeivel dolgozunk. Leginkább olyan technikákat mutatunk be, amiknek fejlesztő hatása is van. Hiszünk abban, hogy ez a fajta vizuális élmény egy olyan magocska, ami sokáig megmarad a gyerekekben” – fogalmazott Sevella Zsuzsanna, a Mintakincstár vezetője, aki hozzátette, hogy május utolsó vasárnapján ők is különleges meglepetésekkel várják majd a kicsiket.
„Bár már nem vagyok gyerek, semmiért sem hagynám ki az alkalmat, hogy felköszöntsem az anyukámat. Arra gondoltam, ha már ilyen csodaszép időnk van, akkor a szabadban ünnepeljük meg ezt a napot. Nagyon jó itt lenni, a környezet és a hangulat is remek!” – mondta az egyetemista Mónika, aki virággal és ízletes ebéddel kedveskedett édesanyjának.A Városháza téren több anyuka is meghatódva hallgatta végig gyermeke köszöntését. „Egy csokor virágot, édességet és egy gyönyörű, kézzel készített üdvözlőkártyát kaptam, amelyben leírták a gyerekek, hogy miért szeretnek. Hálás vagyok a sorsnak, amiért ilyen csodálatos családdal ajándékozott meg! Anyának lenni, persze, nem mindig könnyű, de az a szeretet, amit ezektől az ördögfiókáktól kapok, rengeteget jelent nekem. Fantasztikus napom volt, boldog vagyok!” – lelkendezett Petra, akinek két gyermeke és férje mondott hálát a mindennapokért, amiket ő varázsol idillivé.

Boussebaa Mimi