Fórum a Csörsz park zajvédő faláról

„Eddig két alkalommal kérdeztük meg a környékbelieket a Csörsz park fejlesztéséről, aminek az első üteme tavaly kezdődött meg” – mondta el Kovács Lajos alpolgármester a polgármesteri hivatalban megrendezett lakossági fórumon. A szavazások eredményeinek figyelembevételével készített tervek alapján már megújult a gyalogossétány, közművek épültek, és faültetés is történt. Az idén az újabb faültetések mellett a játszótér korszerűsítése, a kutyafuttató rendezése és a közvilágítás kiépítése következik, továbbá egy zajvédő zöldfal kerül a park Hegyalja út felőli oldalára.
A fal tervezésével megbízott szakértő, dr. Sallay Ágnes arról beszélt, hogy tavaly augusztusban zajmérést végeztek a szakemberek, és a terület több pontján is a határérték túllépését tapasztalták a jelentős gépjárműforgalom miatt. A számítások szerint a Hegyalja út mellé tervezett, legalább két méter magas fallal a határérték alá lehetne csökkenteni a zajterhelést.
A tervező kiemelte, hogy a zajvédő fal vonalvezetését elsősorban a meglévő fák védelme és a közművek nyomvonala határozza meg, ezek alapján a járda út felőli oldalára helyeznék az építményt. Ennek előnye, hogy a forgalmas út melletti járda – amelynek szélességét 3,1 méterről 1,8 méterre csökkentenék a zöldsáv területének növelése érdekében – a közpark szerves részévé válna.
Dr. Sallay Ágnes három variációt mutatott be a fal anyagával kapcsolatban. Egyik lehetőségként „fabetont”, pontosabban faaprítékot tartalmazó betonelemeket alkalmaznának, amiket borostyánnal futtatnának be. Átlátszó plexielemeket is használhatnak, vagy olyan fémhálós szerkezetet, amibe növények ültethetők. Ez utóbbi megoldás a növények szempontjából problémás, amelyek gondozása sokkal körülményesebb, mint a betonra futtatott borostyáné. A tervező arra tett javaslatot, hogy a bemutatott anyagokat kombináltan alkalmazzák, azaz a Csörsz park déli oldalán legyen „fabeton” zajvédő fal, amit egy-egy rövid szakaszon plexifallal, valamint fémhálós zöldfallal lehetne mozgalmasabbá tenni.
A lakók kérdésére dr. Sallay Ágnes elmondta, hogy a bemutatott falfajták hanggátló képessége nagyjából megegyező, és a kivitelezési költségeik közt sincs komoly különbség. Telepítésükhöz pontalapra helyezett oszlopokra van szükség, azaz nem kell beton sávalapot építeni, amely a jelentősebb mértékű vízelnyelő hatása miatt esetleg károsíthatná a környezetében lévő növényeket.
A fórum végén megtartott szavazáson a résztvevők túlnyomó többsége azt kérte, hogy borostyánnal befuttatott, 2,5 méter magas „fabeton” zajvédő fal épüljön, plexiből vagy fémhálóból készült szakaszok nélkül. Az önkormányzatnak azzal az elképzelésével, hogy a fal a Hegyalja út és az Avar utca sarkánál egy növényekkel díszített kapumotívummal érjen véget, egyetértettek a jelenlévők.
Bár a találkozónak nem volt meghirdetett témája a Testnevelési Egyetem fejlesztése, sokan megfogalmazták kritikáikat ezzel kapcsolatban. Többen is feltették azt a kezdetektől hangoztatott alapkérdést, hogy miért éppen a jelenlegi, sűrűn beépített környéket terhelik további építkezésekkel, holott máshová is költözhetne az intézmény.
Kovács Lajos alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat az egyetem Csillebércre költözését javasolta, ám az a döntés született, hogy az intézmény a jelenlegi helyén marad. Mivel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházásról van szó, az építési szabályok kereteit is a kormány határozta meg, a XII. kerület azonban a lehetőségeihez mérten több szigorítással élt a környéken élők védelmében.
Ezek közé tartozik, hogy a nemrégiben elfogadott Kerületi Építési Szabályzat alapján az egyetemnek plusz parkolóhelyeket kell építenie a saját területén, hogy az idelátogatók ne a környező utcákban álljanak meg járműveikkel. A Csörsz utcai sporttelep leendő mélygarázsának megközelítését szintén a lakók szempontjai alapján szabályozták azzal, hogy előírták: a területen belüli parkolás számára nem létesíthető behajtó a Csörsz utca lakóövezettel határos szakaszán, valamint egyedüli bejáratként a Hegyalja út irányából.
A környéken élők amiatt is felháborodásuknak adtak hangot, hogy az egyetem területén, a Győri út mellett számos idős fát kivágtak, és állításuk szerint ezek közül a legtöbb teljesen egészséges volt. Fonti Krisztina alpolgármester elmondta, hogy az egyetem nem értesítette az önkormányzatot a tervezett fakivágásokról, azokat – eljáró hatóságként – az V. kerületi kormányhivatal engedélyezte. A beruházó utólag azt a tájékoztatást adta, hogy csak beteg vagy invazív fákat távolítottak el, az önkormányzat azonban felkérte az eljáró hatóságot, hogy ellenőrizze ezeket az állításokat.

z.