Ha tél, akkor zugligeti jégpálya!

Egyetlen tél sem múlt el 1986 óta úgy, hogy az egykori zugligeti villamos-végállomás területén ne lett volna természetes jégpálya. A szélsőségessé váló időjárás miatt azonban, sajnos, egyre nehezebb megteremteni a feltételeket.
Az idén, miközben más országokban tombolt a tél, nálunk olyan tavaszias idő volt, hogy úgy tűnt, most először nem lesz pálya a Zugligetben. Február végén megérkeztek ugyan a nagyobb fagyok, de az előrejelzések szerint nem lehetett hosszabb szezonra számítani. Ennek ellenére az üzemeltetők, nem kis részben a törzsközönség unszolására, megcsinálták a pályát.
Mi teszi annyira vonzóvá ezt a helyet a műjégpályák korában is? Nos, először is a fekvése (a havas dombok és a rusztikus épület), a családias légkör (az itt korcsolyázó gyerekek szülei is többnyire itt tanultak korcsolyázni), az étteremben kapható finomságok (palacsinta, forralt bor stb.), a kedvező árak (az iskolásoknak a korizás és a korcsolyakölcsönzés is fél áron van). Mindemellett a közelsége is vonzó a környéken lakók, tanulók számára. Ezt használja ki a Zugligeti Általános Iskola is, ahonnan – az előző évekhez hasonlóan – ezúttal is átmentek a pályára a gyerekek a testnevelésórákon.Annus László testnevelő tanár elmondta, hogy valamennyi felső tagozatos osztálynak és a negyedikeseknek is tartott „jeges” órát, némelyiknek többször is. „Ezekben az osztályokban mindenki tud korcsolyázni, vannak, akik itt tanultak meg – tette hozzá. – Amikor meghallottam, hogy mégis lesz jégpálya, teremhokival alapoztunk a jéghokihoz.”
A fiúkat nehéz volt elvonni a jégkorongtól, de néhány lánnyal sikerült szóba elegyedni. A hatodikos Hadi Zsófi elmesélte, hogy már harmadszor van itt, mert vasárnap az anyukájával is eljött. Szilágyi Deni is itt tanult meg korcsolyázni 8-9 éves korában. A kakaós palacsintát egyikőjük sem mulasztotta el megemlíteni… Viola Laurának három lánytestvére van, mind a négyen tudnak korcsolyázni, ami annak is köszönhető, hogy a közelben laknak.
Bretz Lilla a húzódozó barátnőjével lépett oda hozzám, mondván, ő is „szívesen adna interjút”, mert popénekesnek készül. „Hat testvérem van: három lány és három fiú – mondta. – Négyen a zugligeti iskolába járnak. Mindegyikük tud korcsolyázni, csak a legkisebb nem. Szeretünk ide járni, mert barátságos, családias hely.” Barátnője, Kuttner Emma is dicsérte a környezetet: „Közel van, jó nagy a pálya, és nincs lefedve! A faház is nagyon hangulatos.”
Végül azért egy fiút, Láng Miksát is sikerült szóra bírni: „Nyolcéves korom óta járok ide korizni. Mindig szomorú vagyok, ha nincs még jég.”

(Kérész)