Magyarfaluból Magyarországra

A moldvai Magyarfaluból származó és a dél-dunántúli Egyházaskozáron letelepedő Jankó család sorsát ismerhetjük meg az Apa és fia című kötetből, amelyet támogatóként a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület mutatott be klubdélutánján, a Németvölgyi Általános Iskolában. A szerkesztő, Iancu Laura író, költő és néprajzkutató elmondta, hogy a könyvet édesanyja unokatestvére, Jankó Antal írta, közkinccsé téve saját, valamint édesapja, Jankó János élettörténetét.
„Szűkebben két személy életútját látjuk felelevenedni, de ezek mögött ott áll a háttérben a huszadik század eleji magyarfalusiak élete, az áttelepedés története és a magyarországivá válás cseppet sem tehermentes folyamata. A könyv tehát nemcsak személyes történelem, hanem fontos kordokumentum is” – mondta Iancu Laura.
A könyvbemutatón a szerző, Jankó Antal is részt vett, aki a régi családi fényképekhez fűzött anekdotáival illusztrálta önéletrajzi írása hangulatát. Mesélt a gyermekkoráról, testvéreiről, feleségéről és leányáról, végül pedig az Egyházaskozáron folytatott közösségi tevékenységéről – arról, hogyan vett részt a helyi katolikus templom építésében és az ottani Turul-emlékmű felállításában.
Puskás Antal, a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Egyesület alelnöke, aki szintén Egyházaskozárról jött, felidézte, hogy településükre költöztek a legnagyobb számban moldvai csángómagyarok, közel száz család majdnem hatszáz fővel, így ez a község lett „a magyarországi csángóság bölcsője”. A tervek szerint egy régi sváb házban, ahová 1942-ben érkezett az egyik magyarfalusi család, csángó tájházat alakítanak ki, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy ott moldvai gyerekek számára szervezhessenek táborokat.

sz.