Szigorúan ellenőrzött mellek

„Szigorúan ellenőrzött mellek” – nem az Oscar-díjas Jiři Menzel-film második része készült el, az elnevezés egy komoly akciót takar. Mellrákellenes kampány indult 2015-ben hol máshol, mint Csehországban, egészen pontosan az 50. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Később – Csehországban már több mint ötven helyszínen – kávézókban folytatódott, ahol helyi önkéntesek tartanak beszélgetéseket, foglalkozásokat általában heti rendszerességgel. A vendéglátóipari helyeken egészséges, valamint műtéten átesett nők melleiről készített gipszlenyomatokat állítanak ki a szűrések népszerűsítése és az önvizsgálatra való figyelemfelhívás érdekében.
A programot ezúttal a Hegyvidéki Kulturális Szalonban rendezett „Kick Off” konferencián mutatták be a szervezők a Rákbetegek Országos Szervezete közreműködésével. „Célunk, hogy felhívjuk a nők figyelmét, mennyire fontos a megelőzés a mellrák elleni küzdelemben” – mondta bevezetőjében Eva Knappova, a projektet szervező cseh rákellenes szervezet elnöke.
A gipszmintákból egy „Mell Falat” is összeállítottak, amely a nemrég meghirdetett közép-európai „Kick Off” kampány utazó látványeleme lett. Bemutatásához a „visegrádi négyek” nagy színházai adnak teret, hazánkban november végéig az Eszenyi Enikő vezette Vígszínházban látható a formabontó installáció. A falra – ami hamarosan Szlovákiába, majd Lengyelországba „utazik” tovább – magyar nők gipszmintái is felkerülnek, a Rákbetegek Országos Szervezetének több tagja önként csatlakozott a kezdeményezéshez.
A konferencia egyik szakmai előadójaként dr. Rubovszky Gábor, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa arról beszélt, hogy Magyarországon évente több mint kétezren halnak meg mellrákban. A már kialakult betegség kezelésének hatékonysága egyre javul, az elmúlt években több újdonság is beépült a gyógyszeres terápiába. Új, jobb kemoterápiás készítmények jelentek meg, amikkel magasabb gyógyulási arányt, az élettartam meghosszabbítását, a mellékhatások csökkentését lehet elérni.
A főorvos arról is szólt, hogy egyre elterjedtebbek a célzott terápiák – amikor is a daganatra jellemző specifikus eltérés ellen kifejlesztett hatóanyagokat vetnek be –, továbbá ígéretesek a még gyerekcipőben járó immunterápiás eljárások, amik nem a daganatot támadják meg, hanem az immunrendszert igyekeznek aktiválni a ráksejtek ellen. Az adaptív immunterápia eddigi eredményei is biztatók: ennek a módszernek a lényege, hogy a szakemberek immunsejteket vesznek ki a daganat mellől, laboratóriumban felszaporítják, aktivizálják, majd ebből lesz egy készítmény, amit visszaadnak a páciensnek.
„Nem hiszünk abban, és tudományosan nincs bizonyítva, hogy a rákbetegség lelki eredetű lehet, de a lelkiállapot közvetett hatása kimutatható. A tartós tehetetlenségérzés minden betegség előtt megnyithatja a kaput” – magyarázta előadásában dr. Riskó Ágnes onkopszichológus. Kiemelte, hogy a rák diagnózisát követően általános tünet a szorongás, a depresszió, és az érintettek mintegy felének szüksége lenne lelki segítségadásra vagy pszichoterápiára. „Lelki panaszok esetén nem elég a vigasztalás – tette hozzá –, ilyenkor felkészült szakember tud segíteni a betegnek.”
„A mell a nőiesség, a szépség szimbóluma, elvesztését nehéz feldolgozni” – emelte ki a műtét utáni legkomolyabb problémát dr. Tóthné Lacza Zsuzsanna mellrák-rehabilitációs szakember, az Anita Hungária Kft. ügyvezetője. Mint mondta, a testkép helyreállítása – ami plasztikai rekonstrukcióval és külső emlőprotézissel egyaránt lehetséges – nemcsak esztétikai, hanem egészségmegőrzési szempontból is fontos szerepet játszik, egyebek mellett azért, mert az aszimmetrikus testtartás miatt vér- és nyirokkeringési zavar léphet fel.
A mellrákellenes konferencián a hasznos ismereteket nyújtó szakmai előadásokat szívhez szóló zenei produkciók kísérték. Fellépett Szerekován János operaénekes, valamint Eliza Bliss hegedűművész, aki hatéves korában vesztette el mellrákban elhunyt édesanyját. A rendezvényt jó hangulatú fehérnemű-divatbemutató zárta – emlőműtött modellek közreműködésével.

d.