Életmentő és őrült tippek konyhán innen és túl

Már szó volt róla korábban, hogy a magyarok kevés halat esznek, aminek egyik oka biztosan a szálkától való félelem. Horgász barátom világosított fel arról, miként lehet gyorsan védekezni a szálkanyelés okozta fuldoklás ellen. Íme, a recept: a torkon akadt halszálka megpuhul, ha egy fél citrom levét hígítás nélkül azonnal a szálka után küldjük.
A citrom körömerősítőként már régtől fogva ismert, folttisztító hatása is különleges, kiveszi a tea-, a tinta-, a rozsdafoltot. Én a mosogatógépben furcsán elszíneződő késpengét is citromlével gyógyítom, és a tojásfehérje felverését is néhány csepp citrommal könnyítem meg. A felvágott citrom állagának megtartása azonban nem mindig sikerül, pedig azt mondják, felszeletelve, lecukrozva sokáig eláll, kettévágva pedig sóba vagy cukorba mártva néhány napig friss marad. A héját mindig gyengéden reszeljük le, így nem lesz keserű, és cukorral összekeverve sokáig eláll a reszelék.
Kevesen tudják, hogy ez a gyümölcs sokkal több levet ad, ha kissé megmelegítjük, vagy a tenyerünkkel az asztal lapján görgetjük, akár a tésztát nyújtáskor. A felszeletelt gomba nem feketedik meg, ha meglocsoljuk citromlével. Ha csak pár csepp lére van szükségünk, semmiképpen se vágjuk fel, hanem szúrjunk bele egy kötőtűt vagy dugóhúzót, és nyomjuk ki a levét, így nem szárad ki a citrom!
Meglepő hír, hogy egy-két szem kockacukor hozzáadásával feljavíthatjuk az ízetlenre sikeredett húslevest. Egy csipetnyi cukortól tartósabban eláll a tulipán, a nárcisz, a dália, a frézia, a szegfű és az orgona. Még azt is hallottam egy régi barátnőmtől, hogy az almakompótba csak akkor tegyünk cukrot, ha már levettük a tűzről.
Ugye, mindenki tejeslábost használ, amelybe soha nem tölt mást? És remélem, mindenki kiöblíti hideg vízzel, mielőtt a tejet beleöntené forralás előtt! Még egy fontos dolog: ha nem akarjuk, hogy föle legyen a tejnek, forralás után azonnal töltsük üvegbe, zárjuk le, úgy hűtsük ki.
Nem tudom, az asszonytársak hogy vannak vele, de én képtelen vagyok kihegyezni a szemceruzámat, pedig már öt hegyezőm is van. Ha egyszer kitörik, vagy elkopik a hegye, attól kezdve csak tekerem, tekerem, potyog belőle a kitört hegy, amíg el nem fogy az egész. Minden kozmetikai célra felhasználható ceruza nagyon puha, kenődő anyagból készül, így a törések ellen úgy lehet védekezni, hogy az ember hegyezés előtt fél órára beteszi azokat a hűtőszekrénybe.
Végül egy kis színes: mit gondolnak, mire jó a fogpiszkáló? Persze, a fog piszkálásán kívül. A kis fapálca, ami mellesleg különféle minőségekben kapható, hasznos segítőnk lehet a konyhában is. Rutinos szakácsok hústekercseket rögzítenek vele, vagy apró zászlórúdként használják. Az utóbbi megoldás nemcsak a sokféle nemzetiségű vendégek ültetésénél jöhet jól, hanem a hússzeletek beazonosításánál is, hiszen a más-más mértékben (közepesen, jól vagy véresen) megsütött húsok elsőre néha nehezen megkülönböztethetők egymástól.
További praktikus háztartási trükkök: tekerjük a ragasztószalag láthatatlan végét a fogpiszkálóra, így megspórolhatjuk a bosszantó vég nélküli keresgélést! A fogvájók szolgálhatnak finom „ujjbegyként” is, például, ha gyöngyöket kell pontosan elhelyezni. Segíthetnek a gombvarrásnál, a gomb és az anyag közé szorítva épp jó távolságot biztosítanak a későbbi kényelmes gombolkozáshoz is.
Legvégül pedig: tegyünk a sütő ajtajába egy fogpiszkálót, így a fölösleges gőz nyugodtan kiszökhet, és nem lapítja le a sülő piskótát, tésztát!

(Kövesdy)