Mátyás király és a rejtélyes murmutér

Több mint kilencszáz gyereket fogadott a Hegyvidéki Önkormányzat Mátyás király úti tábora június 25-től augusztus 17-ig. Különösen a Németvölgyi Általános Iskola diákjai közt bizonyult népszerűnek a hely – mesélte a szezon végén a Hegyvidéki Gyermek- és Ifjúsági Tábort vezető Párkányi Zsuzsa.
Az idén jelentősen nőtt a nem XII. kerületi iskolákból érkezők száma, ami mutatja, hogy a hely jó híre „túlnőtt” a határokon. Ebben a kifogástalan elhelyezés mellett minden bizonnyal a sokszínű programoknak is szerepe van. Természetesen a szórakozás a legfontosabb, azonban a személyiség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére, a gyerekek tudásszintjének emelésére is alkalom nyílik ilyenkor.
A tábor területén lévő sportpályákon különböző bajnokságok zajlottak. Nagy sikert arattak a számháborúk, a kézműves- és zenés foglalkozások, a változatos előadások – de az igazi kedvenc, mint minden nyáron, a medence volt.
A programok során sok egyéb mellett kiderült, hogyan néz ki az év föld alatt élő emlőse, a rejtélyes vak murmutér, és a zumba rejtelmeibe is betekintést kaptak a fiatalok. Kovács Gábor hangszerkészítő reneszánsz dalokat adott elő, a Harmónia Táncklubot képviselő Székely Attila pedig modern és társastáncokkal mozgatta meg a gyerekeket, akik kedvükre karaokézhattak, vagy részt vehettek a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács játékos versenyein is. Volt még bűvész-show, daltanulás, homokvárépítő verseny, interaktív bábelőadás, Csodaceruza-kvízjáték és „Tűzoltó szomjoltóság”, amin a táborozók megtapasztalhatták, hogy nem is annyira rossz dolog tetőtől talpig elázni – legalábbis a nyári forróságban.
Mivel 2018-at a Nemzetpolitikai Államtitkárság Mátyás király-emlékévnek nyilvánította, minden héten volt egy ezzel kapcsolatos feladat: zászlótervezés, címer- és ruhakészítés, vagy éppen a Fekete sereg toborzásának megszervezése. Kedden és csütörtökön kirándulások szerepeltek a programban, Mátyás királyhoz kapcsolódva a diákok megismerhették a korszak kultúráját, az akkori életmódot, szokásokat. Szintén ezt a célt szolgálta a Mátyás király országa drámapedagógiai foglalkozás a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Mese és valóság Mátyás királyról című program a Hadtörténeti múzeumban és a népmese-dramatizálás a Bajor Gizi Színészmúzeum szakemberei segítségével.
Nem hiányozhattak az egész napos kirándulások sem. Visegrádon zenés tárlatvezetésen vettek részt a gyerekek a Mátyás király Múzeumban, míg az Emese park Várispánságában a középkor lenyűgöző világának aktív szereplői lehettek. Újraélték a történelmet, az államalapítás izgalmakban bővelkedő korszakát. Eljutottak a Feneketlen-tóhoz és a Gellért-hegyi csúszdaparkba, a budai várban pedig a Mátyás-templom megcsodálása után, pihenésképpen, a hírneves Mátyás játszótéren töltöttek el egy kis időt.
Mind közül talán a legnépszerűbb program az egész napos dinnyési kirándulás volt. A Várparkban harmincöt középkori vár és emlékoszlopok kicsinyített másai kaptak helyet. „Még az Emese parkot sem szerettem ennyire, pedig ott csónakázni és íjjal lőni is lehetett” – mondta a negyedikes Petra, aki büszkén mutatta saját készítésű karkötőit.
Bertalan legszívesebben a tábori medencében töltötte az idejét, meg is jegyezte, hogy jó lett volna, ha még ennél is többet játszhatnak a vízben. A szabad programokat, a focimeccseket, az úszást és szintén a dinnyési túrát említette Balázs, aki annak is örült, hogy rengeteg könyv közül választhatott: „Szeretek olvasni, erre pedig a táborban is lehetőséget kaptam.”
Orsolya, ha tehette volna, minden idejét a medencében és fonással, hajtogatással tölti, de a számháborúkat sem hagyta ki. Testvére, Tímea Kincs viszont inkább a tudományos-ismeretterjesztő bemutatókon érezte jól magát. Abban viszont valamennyien egyetértettek, hogy mindennél többet ért a társaság, hiszen a táborban mindenki új barátokra talált.

MM.