Az engedély nélkül létesített kutak engedélyeztetése
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés módosította a 2018. január 1-jét megelőzően illegálisan kialakított – fúrt vagy ásott – kutak fennmaradására vonatkozó kérelmek benyújtásának határidejét. A korábbi, 2018. december 31-i határidő 2020. december 31-re módosult.
Kiemelt cél, hogy az illegálisan létesített kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, gyorsabban és a költségek minimalizálásával történhessen meg.
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a kút engedély nélkül épült meg, vagy attól eltérően alakították ki, arra fennmaradási engedélyt kell kérni. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében a kutak engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, valamint a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján a jegyző engedélye szükséges minden olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, ami a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
- 500 m³/év vízigénybevétel alatti,
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
- magánszemély a kérelmező,
- a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása, így a kérelmet is oda kell benyújtania a tulajdonosnak.
A jogszabály alapján gazdasági célú vízigénynek minősül minden a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény, amelybe beletartozik a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt a fúrt vagy ásott kút megvalósulási állapotáról tervdokumentációt kell készíttetni. Fontos információ, hogy a tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre feljogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik.
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell:
- a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt,
- a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat,
- több tulajdonos esetén a tulajdonosok nyilatkozatát, hogy a kút fennmaradásához hozzájárulnak,
- fényképfelvételt a kútról és környezetéről, valamint
- áttekintő helyszínrajzot.
További változás, hogy a 2018. december 21-e után induló, felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítmények engedélyezési eljárása illetékmentes.
A vízgazdálkodási bírság
A vízgazdálkodási törvény módosítása értelmében 2020. december 31-ig mentesülnek a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azok a létesítők, ingatlantulajdonosok, akik 2018. január 1. előtt létesítettek kutat, és a fenti határidőig fennmaradási engedélyt kérnek. Azoknak, akik ezt elmulasztják, 2021. január 1-jétől vízgazdálkodási bírságot kell fizetniük. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
Az eljárással kapcsolatban további információ, valamint a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány a Hegyvidéki Zöld Irodában (XII., Kiss János altábornagy utca 43–45., telefonszám: 224-5907, e-mail: zoldpont@hegyvidek.hu) szerezhető be, és letölthető innen: https://www.hegyvidek.hu/ugyintezes/kozterulet-kornyezetvedelem
Köszönjük együttműködésüket!