Hogyan éljünk egészségesen?
Hogyan élhetünk hosszú és egészséges életet? – tette fel a kérdést dr. Szolnoki Lajos az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában. A XII. kerületi háziorvos szerint a megoldás a helyes táplálkozás és a mozgásban gazdag életmód.
A Hegyvidéken a lakosság egészségi állapota a legkülönbözőbb mutatókat tekintve megegyezik a Svájcban mértekkel. Ez egyrészt a zöld környezetnek, a jó levegőnek köszönhető, de ugyanilyen fontos szerepe van az egészségtudatos életmódnak, valamint a harmincöt háziorvosnak és munkatársaiknak, akik mindent megtesznek az itt élőkért. Ezért fontos, hogy mindenki rendszeresen eljárjon háziorvosához, mert az így kialakuló személyes kapcsolat megkönnyíti a betegségek megelőzését, felismerését és gyógyítását – hívta fel a figyelmet dr. Szolnoki Lajos Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem márciusi előadásában.
A XII. kerületi háziorvos elmondta, hogy a környezeti hatások, a lelki alkat, a fizikai állapot, az életmód, a szociális körülmények együttesen befolyásolják az egészségünket, meghatározzák a jóllétünket. Különös figyelmet kell fordítani a táplálkozásra! Gondoskodjunk a vitaminok elegendő beviteléről – ezek lehetnek zsírban vagy vízben oldódók. Előzőek esetében előfordulhat a túlzott bevitel, a vízben oldódók viszont a széklettel, vizelettel kiürülnek, ezeket nem lehet túladagolni.
Szintén elengedhetetlen a megfelelő ásványanyag-bevitel. Két csoportba oszthatjuk az ásványi anyagokat: léteznek mikroelemek, mint a vas, a szelén, a jód, a cink, a fluor, a mangán, míg a makroelemek közé tartozik a foszfor, a klór, a kalcium, a magnézium, a nátrium.
Egy német kísérlet kimutatta, hogy az élelmiszernövények tápanyaga folyamatosan csökken, aminek egyik oka, hogy a nyomelemek túl mélyre kerülnek a termőföldben. Ráadásul az élelmiszerminőséget befolyásolják a hosszú szállítási idő és tárolás, valamint a feldolgozás során az ételekbe, italokba kerülő hormonok, antibiotikumok és különböző adalékanyagok. Bár Magyarországon nem termelnek génmódosított növényeket, azonban az importált termékek lehetnek ilyenek.
Mindezek következményei a felszívódási zavarok és a hiánybetegségek, valamint a bélflóra sérülése, ami miatt gombásodás és különböző intoleranciák alakulhatnak ki. Nem véletlen, hogy egyre többen küzdenek puffadással, hasi panaszokkal és más emésztési problémákkal, amik nagyrészt a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt jelentkeznek. Ezzel jelentősen megnő a gombás és bakteriális fertőzések kockázata, amik ráadásul az egész testen problémákat okozhatnak.
A bélflóra egyensúlyának felbomlásában a helytelen táplálkozás mellett a légszennyezettségnek, a savas esőknek, a tápanyaghiánynak, az immungyengeségnek is szerepe van. Sőt, a csernobili ionizáló sugárzás is ott van az okok között, hiszen az atomkatasztrófa után a felezési idő több ezer év.
Aktuális a kalcium- és D-vitamin-hiány, ami korcsoporttól függetlenül szinte mindenkinél jelentkezik. Az iskolások 60-65 százaléka érintett ebben Magyarországon, ennek következménye, hogy gyenge a csontozatuk, sok köztük a gerincferdüléses gyerek. A D-vitamin-hiány a csontproblémákon kívül összefüggésbe hozható a pikkelysömörrel, a depresszióval, az elégtelen immunműködéssel, a cukorbetegséggel, az asztmával, az ínybetegségekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel és a vesebetegségekkel. Gyakori az A-vitamin-hiány, ami farkasvakságot és más látászavarokat eredményez.
Dr. Szolnoki Lajos azt javasolta, foglalkozzunk az epetisztítással, amelynek a lényege, hogy az epekőcsillámokat (az epevezetékben lerakodó köveket) ki kell hajtani. Hat napig igyunk napi egy liter tiszta almalevet – ennek sava elpuhítja az epekövet –, majd következhet a vastagbeleket kitakarító kávézaccos beöntés. Végül a hétvégén keserűsóivással könnyedén eltávolíthatók a kövek. Ez óriási megkönnyebbülést jelent szervezetünk számára, hiszen testünk önállóan nem lenne képes erre.
Szintén gyakran előfordul a vashiány, aminek a fiatalkori őszülés, a sápadtság, a gyakori szédülés a közvetlen jelei. Sokakat érint az ételallergia és az ételintolerancia, a laktózérzékenység, a lisztérzékenység. A fehérjeszármazékokkal összefüggésbe hozható állapotok gyakrabban megjelennek azoknál, akik valamilyen gombás fertőzésben szenvednek. A pontos diagnózist nagymértékben segíti egy ételnapló vezetése, amelyből kiderül, melyik élelmiszer okozza a tüneteket.
A túltáplálkozással járó minőségi éhezés, azaz a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány eredménye a népbetegségnek számító elhízás, amiért részben a „nagymama főztje” is okolható. Ez ellen sokat tehetünk a rendszeres mozgással. Napi 10 ezer lépés elegendő ahhoz, hogy visszanyerjük ideális testsúlyunkat.
(-os)