Megújult az egykori ÁVH-villa
Az 1908-as térképeken még nem szerepel az Eötvös út 48. alatti villa, az 1912-es kataszteri térképen viszont rajta van, azaz valamikor a két időpont között épült. A környékén csupán két másik épület állt akkor, az Eötvös út felső végén.
A villa 1916-tól bizonyosan Förster Aurél klasszika-filológus professzoré volt, így valószínűleg ő építtette azt. A levéltári iratok szerint 1944-ig a tudós tulajdonában állt, ezután került az Államvédelmi Osztály – későbbi nevén Államvédelmi Hatóság (ÁVH) – kezébe az ingatlan.
Budapest Főváros Levéltárának iratai szerint 1947-ben már tartottak foglyot az épületben, Gőre Grunfeld József 60 éves vendéglőst közokirat-hamisítás vádjával hallgatták ki ott. A legismertebb rab Rajk László volt, 1949 júniusában. A Rajk-per többi részvevője is a házban töltötte fogságát.
Rajkot az első hetekben pszichikai módszerekkel próbálták megtörni, kifárasztották, kínozták, vallomásokkal szembesítették vallatói, ám ő nem akart beszélni. Ekkor Kádár János belügyminiszter és Farkas Mihály honvédelmi miniszter igyekeztek meggyőzni őt, hogy valljon, s miután ez nem sikerült, brutálisan megverették. Az Eötvös úti épületből vitték el kivégezni 1949. október 15-én. Miatta emlegetik ma is sokan a házat Rajk-villaként.
Bár az emberek zöme tudta, hogy az Államvédelmi Hatóság egyik titkos létesítményéről van szó, az ÁVH-sok azért biztosra mentek. Fedőtevékenységként az udvaron, egy lampionos kerthelyiségben mulató üzemelt. A civil vendégek közelében tehát foglyokat kínoztak, szenvedésük hangjait pedig talán éppen a vidám zene nyomta el… A vallatásokat túlélő foglyok később a nyolcszögletű vallatószoba alapján tudták beazonosítani a helyszínt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Mikó József dokumentumfilmes videót tudott készíteni a titkos börtönről. A felvételeken jól láthatók az embertelenül kicsi cellák. Az elmenekülő ÁVH-sok helyett egy gondnok maradt a házban, aki ijedten, felemelt kézzel mutogatta az igazolványát, hogy ő semmi rosszat nem tett. Az is látszik, hogy a torony tetején lévő egykori kilátóterasz ekkor már zárt volt, pár ablakkal, de azokat is eltakarták a vallatások idejére. Az ÁVH 1956-os megszüntetésével a titkos börtönépület pincéit igyekeztek elfalazni, a villában lakásokat alakítottak ki, ahová belügyesek költöztek.
A rendszerváltást követően sokáig üresen állt az egykori villa, majd az önkormányzat új funkciót talált az erősen leromlott állagú háznak. A Normafa-rehabilitáció részeként a terület központi információs épülete lesz, az alsó szinten valószínűleg kiállítóhellyel és kávézóval. A kilátószintre bárki felsétálhat majd, a pincékben pedig megtekintheti a kis cellákat és a csupasz téglafalakat. A tereprendezés, majd a kert rendbetétele után teljesen bejárhatóvá válik a korábbi villaépület és környéke.
FG.