Javaslat az energiaszegénység csökkentésére
Tüttő Kata XII. kerületi önkormányzati képviselő az Európai Szocialisták Pártja színeiben aktív tagja az Európai Unió tanácsadó szervének, a tagállamok regionális és helyi képviselői, polgármesterei részvételével működő Régiók Európai Bizottságának. E feladatkörében a kontinens egészét érintő javaslatcsomagot terjesztett elő, amelynek célja a rossz lakhatási körülményekből adódó energiaszegénység leküzdése.
„Az Európai Unióban több mint ötvenmillió ember nem tudja télen megfelelően kifűteni az otthonát, vagy nem engedheti meg magának a nyári hűtést. Ennek három oka van: az alacsony jövedelmek, a magas energiaárak és a rossz lakásállomány” – mondja Tüttő Kata, az Európai Unió tanácsadó szervének, a Régiók Európai Bizottságának póttagja, akinek az energiaszegénység csökkentéséről szóló előterjesztését egyhangúlag elfogadta a testület környezetvédelmi és energetikai szakbizottsága, így a javaslatról hamarosan plenáris döntés születhet.
A XII. kerületi önkormányzati képviselő kiemelte, hogy az energiaszegénység miatti rossz lakhatási körülmények az emberek testi, lelki egészségi állapotát is rontják, kedvezőtlenül hatnak a gyerekek iskolai és a felnőttek munkahelyi teljesítményére, így az élet minden területére kiható problémáról van szó. A megoldás kulcsát a kormányok sokszor kizárólag a versenyképesség javításában látják, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdaság növekedése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek. A megújuló energiaforrásokra való gyorsabb ütemű átállás – ami a klímavédelem miatt elengedhetetlen – sem hoz átütő eredményt, ha a szükséges beruházások költségeit nem tudják megfizetni a leginkább rászorulók.
Tüttő Kata előterjesztése arra irányítja rá az európai döntéshozók figyelmét, hogy kiemelten kell támogatni a lakások energiahatékony felújítását, szigetelését és fűtéskorszerűsítését, mert csak így lehet érdemben javítani a szegények életkörülményein. A szén-dioxid-kibocsátás nagyobb mértékű csökkentéséhez és a klímacélok eléréséhez is szükséges, hogy legalább az intézményi épületek évi 3%-os energiahatékonysági felújítási arányához hasonló mértékben újuljon meg a lakásállomány (évente jelenleg a lakások 1%-át korszerűsítik Európában).
„Nem ahhoz kellene támogatást adni, hogy több gázt égethessenek el a rászorulók, hanem hogy kevesebb gázt, villanyt használjanak fel. Ez a klímavédelmi céloknak és az embereknek is megfelel” – vallja a politikus, aki szerint az energiaszegénység európai szintű felszámolásának egyik leghatékonyabb módja az energiahatékonyságba történő beruházás, ami akár önkormányzati szinten, például bérlakások felújításával is működhet. Megoldást jelenthet az is, ha az energiaszegény fogyasztók számára is lehetővé teszik, hogy energiatermelőkké váljanak – például napelemes áramtermelő rendszerek kialakítására kaphassanak támogatást –, így az átállás anyagi haszna náluk jelentkezhetne.
Az energiaszegénység felszámolását már a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége is fő célkitűzései közé emelte a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás mellett. Tüttő Kata az Európában már mintegy 220 millió polgárt elérő, globálissá váló szövetséghez való csatlakozásra biztatja a települések vezetőit minden fórumon, a Hegyvidéki Önkormányzat is így kapcsolódott be három évvel ezelőtt a nemzetközi kezdeményezésbe. A csatlakozás eredményeként elkészült a XII. kerület Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve, amelyben az önkormányzat az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékkal történő csökkentésére tett ambiciózus vállalást 2030-as céldátummal.
A képviselő szerint az éghajlatváltozás hatásaival, az egyre gyakoribbá váló extrém hőhullámokkal, az özönvízszerű esőzésekkel már mi, hegyvidéki polgárok, is szembesülhetünk mindennapi életünkben. Ezekre a kihívásokra leginkább helyi szinten lehet választ találni, például úgy, hogy felkészülünk a hirtelen lezúduló csapadék elvezetésére, vagy több zölddel és vízfelülettel, a közösségi területek árnyékolásával tesszük elviselhetőbbé a nyári forróságot.
Az alkalmazkodás nem feltétlenül igényel óriási költségű beruházásokat. Tüttő Kata példaként hozza fel a fővárosi ivócsapprogramot, aminek népszerűsítésében ő maga is részt vett. A projekt egy fiatalokból álló csapat szellemes ötlete nyomán született meg: a tervezők arra jöttek rá, hogyan lehet az ivókutak hiányát könnyen és gyorsan pótolni a tűzcsapok átalakításával. A megvalósítást a Hegyvidéki Önkormányzat is támogatta, a XII. kerületben jelenleg négy helyszínen lehet tűzcsapokból hozzájutni jó minőségű ivóvízhez. A vízvételi helyek száma a tervek szerint tovább bővül majd.
sz.