Lelki egészség születéstől a kora gyermekkorig
A perinatális, csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség, a szülőség és a szülői lelki egészség témakörében szervezett nemzetközi konferenciát a Szent János Kórházban működő Segíts Gyorsan Alapítvány, valamint a Gyermekért és a Családért Alapítvány. A magyar kormány együttműködésével megtartott rendezvény szervesen kapcsolódott az egészségügyi intézményben nagy sikerrel működő „Baba–Mama–Papa” („Együtt”) Programhoz.
Több tudományág hazai és külföldi szakértői tartottak előadásokat a „Lelki egészség a perinatális időszaktól a kora gyermekkorig — prevenció és klinikai gyakorlat” címmel megrendezett konferencián a Szent János Kórházban. A legfrissebb kutatási eredmények mellett a témába vágó nemzeti programokkal is megismerkedhettek a résztvevők.
Prof. dr. Kurimay Tamás a prevenció és a perinatális klinikai munka területén alkalmazott innovatív és jó gyakorlatok kihívásait ismertette. A Szent János Kórház pszichiátriai és pszichiátriai rehabilitációs osztályának vezetője rávilágított: erős bizonyíték van arra, hogy a mentális egészség javítása és a mentális zavarok megelőzése hozzájárul a testi egészség megőrzéséhez. A kedvező hatás az oktatás, a munkaerőpiac, valamint a társadalmi és gazdasági folyamatok területén is kimutatható. Ezek az előnyök hatványozottabban jelentkeznek, ha az egészségfejlesztés a korai életkorra és a kiszolgáltatott csoportokra összpontosít.
Dr. Horváth Ildikó, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára a többi között az Egészséges Magyarország 2014–2020 programot ismertette. Elmondta, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti a népesség egészségi állapotának javítását, ennek érdekében közegészségügyi intézkedések sorát indította el az utóbbi években. Idetartoznak az egészséges életmód előmozdítása, a földrajzi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a dohányzásellenes kampányok, a mindennapos mozgás, az egészségügyi szűrések és ezeken keresztül az egyéni felelősségvállalás népszerűsítése.
Hogyan tudja az állam segíteni a kívánt gyermekek megszületését? – tette fel a kérdést Beneda Attila. Az EMMI család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a megoldás a kormány összetett és rugalmas családtámogatási rendszere. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években 20 százalékkal emelkedett a termékenységi ráta. Az idén indul a családvédelmi akcióterv, amelynek része, hogy 2020. január 1-jétől a négy vagy több gyermeket felnevelő anyák életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A kormány azt szeretné, hogy a családok boldogabbak, stabilabbak, optimistábbak legyenek, és megszülessenek a kívánt gyermekek, mert az erősebb családok erősebb nemzetet, erősebb országot eredményeznek, ami nemcsak a magyarság, hanem egyben Európa érdeke is – fogalmazott Beneda Attila.
László András ITM fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy a kormány legfontosabb szándéka a gyermekvállalás támogatása, amit segít a felelős gazdaságpolitika. Házat építeni könnyű, de abból csak akkor lesz otthon, ha a családok birtokba is veszik azt. Éppen ezért az a cél, hogy 2030-ra Magyarország azon öt EU-s állam egyike legyen, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
Az, hogy milyen életünk lesz, sok szempontból már csecsemőkorban, sőt előtte eldől – hívta fel a figyelmet Csépe Valéria, aki szerint a nyelv az egyik olyan eszköz, ami meghatározza a jövőnket. Hozzájárul ahhoz is, hogy kreatív, családbarát Magyarországot teremtsünk. A koraszülött csecsemők nyelvi fejlődése számos kockázatot hordoz, magzatkorukban kevesebb nyelvi ingert kapnak az édesanyjuktól. Már a prelingvális időszakban be kell avatkozni – ebben segítenek a zene, a dalok, a mondókák és más gyakorlatok. Szükség van a szülők fejlesztésére, hogy ismerjék a megfelelő gyakorlatokat, és ezt a támogatást már a koraszülöttosztályon javasolt elkezdeni.
Dr. Németh Tünde gyermekgyógyász mindezt azzal egészítette ki, hogy a Szent János Kórház pszichiátriai osztályán dr. Kurimay Tamás kezdeményezésére kezdődött meg a kapcsolatközpontú kezelés. Ennek fontos eleme, hogy szülőket és gyermekeiket egyként kezelve a családokra fókuszál. A programot részben a heppenheimi klinika mintájára vezették be – emlékeztetett dr. Hédervári Heller Éva. A frankfurti egyetem tanára kiemelte, hogy a német szakemberek nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is támogatták az elképzeléseket.
A klinikát vezető dr. Hans-Peter Hartmann elmondta, hogy a gyerekek 36 százaléka érzelmi elhanyagolástól szenved, ennek következményeként pedig mentális betegségek, személyiségi zavarok, de akár fizikai betegségek is kialakulhatnak. Azok az emberek, akik elhanyagoltságot, vagy más abúzust tapasztalnak, nagyobb eséllyel lesznek öngyilkosok.
Zárszavában dr. Kurimay Tamás a Közép-Európában egyedüliként a Szent János Kórházban megvalósított „Baba–Mama–Papa” („Együtt”) Programról beszélt. Ennek lényege, hogy – a közvetlen kapcsolatközpontú kezelés szellemében – a pszichiátriai kezelésben részesülő anyák átmehetnek gyermekükhöz a szomszédos osztályra. Az eredmények rendkívül látványosak, felgyorsul a mentális betegek gyógyulása, erősebb lesz az anya és gyermek közötti érzelmi kötődés. Ma már nagyon ritka, hogy egy csecsemő több napot kénytelen pszichiátriai kezelésben áteső édesanyja nélkül tölteni.
-os