Ne törődjünk bele a hallászavarokba!
Szédülés, egyensúlyzavar, időskori hallásvesztés, hangképzés-, nyelészavar – ezekről az időskorban gyakori problémákról esett szó az Idősek Egészség Iskolája áprilisi előadásában. Dr. Bihari Adél fül-orr-gégész, foniater szakorvos a megelőzés és kezelés lehetőségeiről is beszélt.
Az egyensúlyzavar lehet centrális, perifériás, azaz környéki, és pszichogén vagy belgyógyászati kórok is állhatnak a hátterében. Létezik akkut, azaz heveny, valamint krónikus és rohamszerű zavar. Ez az egyik leggyakoribb ok, amiért az idős emberek orvoshoz fordulnak, mégis sokszor hosszabb ideig tart a kiváltó ok vagy okok kiderítése.
A szédülés szubjektív meghatározás, mindenki mást ért alatta, vagy mást érez. Sőt, ugyanazt az érzetet is másként írja le, így nehéz eljutni a diagnózishoz. Mikor mi váltja ki, meddig tart – ezek a legfontosabb kérdések, amikre először válaszolni kell.
Kísérő tünete a fülzúgás, hallásváltozás, beszédzavar, végtagmozgászavar, fejfájás. Ezek segítenek meghatározni a kórkép súlyosságát. Centrális, akut szédülés mögött agyi történés állhat, amit azonnal kezelni kell, de daganat, epilepszia, migrén, gyulladások, valamilyen trauma, gyógyszerek vagy akár a koffein fogyasztása is kiválthatják. Krónikus esetben bizonyos testhelyzetekhez köthető, nyaki gerinci eltérés állhat mögötte. Fontos az oki kezelés, a tüneti kezelés, a kompenzáció elősegítése tornával és adott esetben a pszichoterápia.
A 60-70 éves emberek felénél már detektálható a halláscsökkenés, 85 év felett még nagyobb ez az arány, ami romló életminőséggel jár. Körükben magasabb a halálozási ráta, nagyobb az esélye a depressziónak és a demenciának.
Megkülönböztetünk vezetéses, idegi és kevert hallászavarokat. Az első a külső és a középfülben lévő eltérésekre utal. Utóbbit gyulladás, vagy egy egyszerű fülzsírdugó is okozhatja. Jó tudni, hogy a hallójárat öntisztuló, a fültisztító pálcikával sokszor csak annyit érünk el, hogy ez a funkció ne legyen hatékony.
Az idegi halláscsökkenés kockázata a korral nő, 25-55 százalékban valamilyen genetikai probléma felelős érte, de a zajterhelés, gyógyszerek, kardiovaszkuláris és autoimmun betegségek, dohányzás, elhízás, cukorbetegség ugyanúgy összefüggésbe hozhatók a problémával.
Az akut idegi halláscsökkenés sürgősségi kórkép, ami néhány nap alatt kialakuló zavart jelent. Oka lehet vírus, érrendszeri vagy autoimmun betegség, gyulladás, trauma. Ha időben kezdődik a kezelés, jó eséllyel megszüntethető.
A tapasztalatok szerint kevesen hordják a hallókészüléket, sokan stigmaként élik meg. Mivel másféle hallásélményt nyújt, vannak, akik türelmetlenek, és nem járnak el a beállításokra, inkább nem használják. Ami a megelőzést illeti, lényeges a zajvédelem, a dohányzás elhagyása, a belgyógyászati kórképek rendezése, az ideális testsúly tartása és a D-vitamin-bevitel növelése.
Az időskori hangképzési zavar nem betegség, hanem az öregedés velejárója. Ezt a hormonális, strukturális változások, a légzésfunkció beszűkülése, a nyakizmok tónuscsökkenése (gégesüllyedés), a nyálkahártya-szárazság, a hallászavar válthatják ki. Nemcsak kellemetlen, hanem az életminőséget is rontja, kommunikációs zavar, izoláció, depresszió, fokozott leépülés lehet a következménye.
A férfi beszédhang picit feljebb, a női lejjebb csúszik, a hangszín erőtlen, kevésbé terhelhető, esetenként suttogásba megy át. Megjelenhet a remegés, ami az izmok instabilitásával magyarázható. Jobban érinti a magasabb hangokat, rosszabb lesz az intonáció, csökken a hangterjedelem és a dinamikai tartomány.
A megelőzés egyik fontos területe a reflux megszüntetése, elkerülése. Ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, az esetleges hormonpótlásra, a túlterhelés elkerülésére. Sokat segíthet a felolvasás, éneklés. Kifejezetten előnyös a kóruséneklés, ami nemcsak a hangképzést támogatja, hanem nagyszerű közösségi élmény, sőt, az immunrendszer erősítéséhez is hozzájárulhat. Igazi terápiás hatása van! Érdemes a logopédiai hangterápiával is foglalkozni, ami tulajdonképpen a hangszálak gyógytornája. Ezenkívül sikeres lehet a gyógyszeres és a műtéti kezelés is.
Nyelési zavarokat okozhatnak a fogászati problémák, az ideggyógyászati kórképek, daganatok, divertikulumok, a nyaki gerinc elváltozása, a reuma, a stroke vagy a Parkinson-kór. Időskori nyelési zavar esetén csökken az ízérzés, nyálkahártya-szárazság jelentkezhet, gyengül az izomtevékenység. Ennek veszélye, hogy a beteg félni kezd az evéstől, ivástól, megnő a kiszáradás, kóros fogyás, fulladás esélye. Megoldás lehet az ételek sűrítése, vagy éppen ellenkezőleg, turmixolása, hígítása. Fontos a fogazat rendezése, az étrendváltás, a tudatos étkezés kialakítása.
sm.