„Legyetek angyalok!” – harmincéves az Angelica Leánykar
A Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett Angelica Leánykarra nemcsak mi, hegyvidékiek, hanem az egész ország büszke lehet. A Városmajori Gimnáziumban alakult kórus a világ számos pontján fellépett már: Japánban, Amerikában, Argentínában és Európa szinte mindegyik országában felejthetetlen koncerteket adott. A sikerekben és élményekben gazdag elmúlt harminc esztendőről Gráf Zsuzsanna, az Angelica Leánykar megálmodója beszélt lapunknak.
Mi az Angelica Leánykar sikerének titka? Ez az a kérdés, amit csak azért nem tettem fel Gráf Zsuzsannának, mert egyike vagyok a sokaknak, akiknek már volt szerencséjük hallani a kórust. Van ugyanis valami megmagyarázhatatlan abban, ahogyan a legnagyobb zeneműveket megszólaltatják – a tiszta, angyali ártatlanság hangján, amelybe a szó legpozitívabb értelmében beleborzongunk. Ezt az élményt a Hegyvidéktől Amerikán át Japánig a világ számos pontján megtapasztalhatta a zeneszerető közönség az elmúlt harminc évben.
– 1989-ben alapította az Angelica Leánykart. Milyen volt a kezdet? – kérdeztem Gráf Zsuzsannát, a kórus alapítóját, vezetőjét.
– A Városmajori Gimnáziumot harminc évvel ezelőtt Kálmán Gyula alapította, aki ezzel egy időben lehetőséget adott számomra, hogy elindítsam a zenei tagozatot, amely jelenleg is a Zeneakadémia mintatagozataként működik. Ebből a műhelyből számtalan operaénekes, zeneművész, zenetanár és karnagy került ki. Akkoriban alapítottam az Angelica Leánykart, és szinte azonnal hatalmas munkába kezdtünk, ami a mai napig tart. Nem sokkal később megnyertük a debreceni kórusversenyt; ezt az évek során hét másik győzelem követte, köztük az Athéni Kórusolimpia nagydíja, bajnoki címe. Művészi munkámban minden pillanatban a kodályi-bartóki eszméket követem és közvetítem Magyarországon és külföldön egyaránt.
– Melyik koncertjük a legemlékezetesebb?
– Szinte mindegyik az, de ha mégis választani kell, akkor a Notre-Dame-székesegyházi. Az ünnepi nagymisén énekeltünk, amelyet hat püspök celebrált. A francia televízió élőben közvetítette. Amikor megszólalt a kórus, a lányok arcán is látszódott, hogy egészen különleges, emelkedett pillanatokat élünk át. Libabőrös lettem, az érzést nem lehet szavakkal megfogalmazni…
– Honnan kapta a kórus a nevét?
– A megalakulás után nem sokkal Iván László professzor azt mondta: „Legyetek angyalok! Angelica!” Ez a név volt az, ami mindenkinek azonnal megtetszett, a magunkénak éreztük.
– Óriási repertoárjuk van. Mi alapján választja ki a műveket?
– Folyamatosan bővítem a repertoárunkat, amely sok száz zeneműből áll. Elénekeltük már az összes Kodály- és Bartók-művet. Nagy büszkeség, hogy kortárs zeneszerzők folyamatosan komponálnak kórusunk számára. Orbán György, Csiky Boldizsár, Tóth Péter, Gyöngyösi Levente műveit is elénekeltük már. Természetesen más korszakokból is mindig szívesen merítek, különösen a romantikából.
– Október 26-án a Zeneakadémián lesz a kórus jubileumi koncertje, az Angelica 30. Mivel készülnek?
– Nagy öröm számomra, hogy a Zeneakadémia nagytermében léphetünk fel. Ott is tanítok, az intézmény minden támogatást megad nekünk. Bízunk benne, hogy nagy közönségünk lesz. Áder János köztársasági elnök a fővédnökünk, Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a védnökeink. Az est díszvendége Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, akivel a kórus és én is egészen különleges, mély kapcsolatot ápolunk. A Bartók Rádió élőben közvetíti majd a koncertet. Az első részben Kodály és kortárs magyar zeneszerzők műveit szólaltatjuk meg, a másodikban igazi zenei csemegékkel készülünk, olyan kiváló művészek lesznek a partnereink, mint Bogányi Gergely és Szokolay Balázs.
– Sok más mellett Magyar Örökség Díjat, Junior Prima és Prima díjat is kapott már az Angelica Leánykar, ám nemcsak a kórusnak van mire büszkének lennie. Az ön munkásságát a többi között háromszor Artisjus-díjjal, Liszt Ferenc-díjjal, Magyar Örökség Díjjal, Bartók–Pásztory-díjjal, Apáczai Csere János-díjjal és legutóbb Magyarország Érdemes Művésze díjjal ismerték el. Milyen érzés visszatekinteni a sikerekben gazdag elmúlt harminc esztendőre?
– Mindig a jövőbe tekintek, természetesen a jubileumi év számvetés is egyben. Magyarország Érdemes Művésze díjat kapni hatalmas elismerés. Hároméves korom óta szinte állandóan tanulok, fontos számomra, hogy értékes zenét adjak át a fiataloknak. A belső, soha szűnni nem akaró lobogás és a lelkesedés az, ami előre visz. De nem én vagyok itt a fontos, hanem az az ügy, amit képviselek.
Boussebaa Mimi