Az elhunyt építészek alkotásaikban születnek újjá

„Minden szakma annyi megbecsülést kap a társadalomtól, amennyire megbecsüli magát, és saját kultúrát képes teremteni” – kezdte köszöntőjét Pokorni Zoltán polgármester az Építészet Hónapja alkalmából rendezett program nyitó előadása előtt. Mint mondta, büszke arra, hogy az eseménynek a Hegyvidék Galéria ad otthont, amelyet két éve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói alakítottak korszerű, modern, világos és letisztult kiállítótérré.
„Az első alkalom jelképe, a Fiumei sírkertben látható Főnixmadár, Mészáros Mihály alkotása jellemzi az est szellemiségét: az elhunyt építészek a megmaradt alkotásaikban születnek újjá” – vezette be az első előadó témáját Beöthy-Zsigmond Mária, a Városvédő Egyesület elnökségi tagja. A Hegyvidéken egykor élő, közelmúltban elhunyt építészekről Kévés György Ybl- és Kossuth-díjas építész emlékezett meg. Az idén 100 éves modern magyar építészet évfordulójára készült kisfilmmel mutatta be a magyar építészet stációit, amely meglátása szerint tizenöt évenként változott.1920-tól számítjuk az úgynevezett Horthy-barokk időszakát, a világháború után 1950-ig a modernitásét, ez idő tájt számos kiváló kerületi építész alkotott. A szocreál stílus 1950–1965-ig tartott. Az új gazdasági mechanizmus idején felcsillant a remény, hogy mégiscsak lehetne a nyugat-európai és az amerikai építészethez hasonlót kreálni Magyarországon, a „nyersanyag” megvolt kiváló építészek, például Molnár Farkas, Moholy-Nagy László és társaik személyében. 1969–1990-ig az úgynevezett „zsákba táncolás” időszaka következett, a művek sokszor csak a ceruzáig jutottak el, elmaradtunk a világ építészetének fejlődésétől.
Az előadáson téma volt a budai vár helyreállítása, valamint az egyik legnagyobb háborús kárt elszenvedő Duna-parti szállodasor klasszikus arculatának átalakulása. Az ’56-os forradalmat követően lehetőség nyílt a modern építészet fellendülésére: erre markáns példa Csaba László hollóházi temploma, valamint Kévés György Mátyás-hegyi nyaralóépülete is. Az előadó említést tett két híres kerületi építészről, Árkay Aladárról és fiáról, Bertalanról, a városmajori templom tervezőiről, Zalavári Lajosról, a többi között a jászberényi fürdő, az Atrium Hyatt szálló tervezőjéről, a nemrég elhunyt Tokár Györgyről és Csete Györgyről is.
Közéleti tevékenysége kapcsán is sokan ismerték a tavaly elhunyt építészt, településtervezőt, Hamerli Györgyöt, akinek felesége, Angyal Júlia festőművész a közönség soraiban foglalt helyet. Hamerli a XII. kerületi környezetvédelmi alapítvány elnöke volt, sokat tett a Hegyvidék értékmegőrzéséért, templomokat tervezett. Ezek közül a legismertebb Leányfalun az új református templom.Az est második felében Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa és kollégája, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumának munkatársa a hírneves hegyvidéki építész krisztinavárosi templomának tervét mutatta be. „Ennek a templomnak már állnia kellene, és nem áll” – kezdte előadását, majd arról beszélt, hogy milyen gondolatok foglalkoztatták Makovecz Imrét a terv készítésekor, 2004-ben, 2005-ben.
Makovecz életművét tekintve a templom terve kiemelkedő, kicsit megmagyarázhatatlan is – fejtegette, majd idézett a tervező kézírásos jegyzeteiből. Láthattuk a XIII. Leó pápa által írt Szent Mihály-imádságot magyar nyelven, továbbá Makovecznek a templomhoz kapcsolódó gondolatait, amik összefoglalják a tervek körül feszülő polémiát. Először ugyanis a Szentek és kárhozottak temploma nevet adta a helynek, ám emiatt összetűzésbe került az egyházzal, ezután nevezte át Szent Mihály-templommá.
Sok egyéb részlet és érdekesség mellett elhangzott, hogy 2011-ben, Makovecz Imre halálának esztendejében, XVI. Benedek pappá szentelésének 60. évében hatvan művész munkáiból rendeztek kiállítást a Vatikánban. Mindnyájukat személyesen fogadta a pápa, köztük Makovecz Imrét is, és az ünnepségen megáldotta a templomtervét. A másik jelentős esemény a 2014-es vigadóbeli tárlat, amelyet Makovecz emlékére szerveztek. Itt láthatók voltak a gipszből és 3D-s nyomtatással a templomtervről készült makettek, angyalszobrok, valamint számítógépes grafikák és a Makovecz-rajzok tablói.
„Az előadásokból kitetszik, hogy az építészetben mindkét felfogásra szükség van. Azt, hogy az épület modern legyen, vagy organikus, a hely szellemének kell meghatároznia” – mondta zárásként Beöthy-Zsigmond Mária. A tartalmas estet Bolberitz Henrik építész zongorajátéka színesítette.

Szepesi Dóra

Október 16-án fiatal tervezők közreműködésével a kortárs villaépítészetről lesz szó, október 30-án a kortárs hegyvidéki középületek kerülnek fókuszba.