Három hegy a Hegyvidéken

Benedek Elek születésnapja alkalmából Hegyvidéki mesék címmel immár hatodik alkalommal írt ki gyerekeknek szóló meseíró pályázatot a Jókai Klub. Ezúttal Kiss Judit Ágnes József Attila-díjas író, költő történetének befejezése és a címadás volt a feladat.
A mesék olyan világba röpítenek bennünket, ahol nem létezik lehetetlen, minden akadály legyőzhető – hangzott el a pályázat eredményhirdetésén a svábhegyi Lívia-villában. A népmese napján rendezett ünnepségen a programot támogató Csodaceruza folyóirat alapító-főszerkesztője, Sándor Csilla elmondta, hogy ugyanabba a székelyudvarhelyi református iskolába járt, mint Benedek Elek, aki számos folyóiratot szerkesztett. Fontosnak érezte, hogy a gyerekek színvonalas lapokat olvassanak, ez inspirálta a Csodaceruza megalapítását.
Benedek Elek már kiskorában szerette a meséket, élete meghatározó élménye volt, amikor a kisbaconi zsellérházban megismerte Rigó Annus, a kamasz zsellérlány történeteit. „Nem szökhetem át kedvem szerint a kis zsellérházba, amely amilyen kicsi, oly nagy volt nekem: a mesék végtelen birodalma. Ott, abban a kicsi házban hallottam az első mesét. Mondója növendék-leányka, s nem vén banya, amint azt gondoljátok talán. És az első mese után kisírtam-könyörögtem belőle a másodikat, a harmadikat, a negyediket, aztán a jó Isten tudja, hányadikat – nem volt többé nyugodalma tőlem” – idézte az írót Sándor Csilla, aki arról is beszélt, hogy Benedek Elek háromféle gyűjtőmódszerrel talált a mesékre. Sokszor elment a faluba, meghallgatta és utólag fejből írta le a történetet. Máskor gyűjtőfüzettel felszerelkezve érkezett, és a kulcsszavakból írt mesét otthon. Megint máskor pedig átírta a már lejegyzett meséket.
„Amikor olvastam a gyerekek megoldásait, arra gondoltam, milyen fantasztikus, ahogyan mindenki másképpen, mégis számos ponton nagyon is hasonlóan szőtte tovább a mesét. Hiszen a történetvezetés, a mondatfűzés, a hősök kiválasztása a tanult, megtapasztalt ismereteken alapul” – magyarázta Sándor Csilla.
A gyerekek a saját világukat építették be a mesékbe. Nem könnyű ezt megtenni, hiszen a mai kor eszközei, gondolatvilága meglehetősen távol állnak a népmesékétől. Mégis, megtalálták a helyét az akkumulátoros webkamerának, a rakétacsizmának, a lézerpengés ollónak vagy a szárnyas helikopternek. Persze, ugyanígy visszaköszönnek a klasszikus fordulatok, a titokfejtés, a történetben szereplő három hegy megmászása és az emberi erények bemutatása.
Kiss Judit Ágnes örömtelinek nevezte, hogy közel ötven írópalánta jelentkezett a pályázatra, és adott be jobbnál jobb meséket. „Amikor írunk, mindig saját magunkat mintázzuk meg. A lányok inkább lány, a fiúk pedig fiú főszereplőket választanak, a neveknél is magukra gondolnak. A lényeg az, hogy a gyerekek megélik a történetüket, miközben egy egész világot teremtenek” – mondta az író. Mint hozzátette, ma újra felismertük a csodát, hogy a mese gyógyít, mert mindig van benne egy hős, aki soha nem adja fel. Ez az a példa, amit mindnyájunknak érdemes követni.

MM.

Alsó tagozat: 1. Lunczer Lilla (ELTE Gyertyánffy István gyakorlóiskola). 2. Mamuzsich Mara Krisztina (Kós Károly iskola). 3. Tóth-Valent Dominik (Sashegyi Arany János iskola).
Felső tagozat: 1. Schultz Dominik (Virányos Általános Iskola). 2. Nagy Vilmos Csanád (Sashegyi Arany János iskola). 3. Gercosz Alexandrosz (Testnevelési Egyetem gyakorlóiskolája).