A förtelmes lötty fantasztikus karrierje

Worcestershire-mártás néven ismeri a világ, ez áll az üvegeken, ám vuszternek ejtjük. A szardella és a tamarind mellett ecet, melasz, fokhagyma, vöröshagyma, szója, chili és még ki tudná felsorolni, hányféle egyéni fűszer felhasználásával komponálták eredetileg valahol Indiában.

Sokan csak a Bloody Mary ízesítésére használják, néhányan a hamburgerükre locsolják, pedig a brit konyhaművészet e kedvence többet érdemel. Italokat, unalmas leveseket, ragukat, fűszervajakat, párolt, roston sült húsokat és halakat is élvezetesebbé varázsol. Még egy egyszerű mártogatóst is feldobhat.

Története az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor Sir Marcus Sandys, Bengália kormányzója hajóra szállt, hogy visszatérjen Angliába, poggyászában egy olyan mártás receptjével, amit Indiában nagyon kedvelt, és otthon sem akart nélkülözni. Hazafelé a Severn folyón utazva partra szállt Worcesterben, és bekopogtatott a helyi patikusokhoz, hogy elkészíttesse velük az aromás folyadékot. John Wheeley Lea és William Perrins pontosan követték az utasításokat, és förtelmes ízű löttyöt sikerült előállítaniuk. Átadták a megrendelőnek – aki szintúgy nem volt elragadtatva az eredménytől –, egy kis hordócskával azonban megtartottak maguknak. Berakták a pincébe, és nyomban megfeledkeztek róla.
Mire legközelebb a kezükbe akadt a sötétbarna mártás, beérett. Nagyszerűnek találták, és üzletet sejtettek a forgalmazásában. A harmonikusan aromás ízesítőt palackozták, és piacra dobták. Először Angliában és Európában igyekeztek népszerűsíteni a Lea & Perrins néven hirdetett Worcestershire-szószt, ezért a hajóutakon szolgáló pincéreknek ingyen adtak belőle, és azt kérték, hogy ezt a mártást kínálják a vendégeknek. Az ötlet bevált. Ezután minden utas legalább egy karcsú palack Worcestershire-t szeretett volna hazavinni az útról. Az indiai „kotyvalék” hamarosan a világ százharminc országában lett keresett cikk, és ma már Worcesteren kívül az Amerikai Egyesült Államokban is gyártják.
Noha címkéjén a jó üzletet csináló patikusok neve olvasható Sir Marcus Sandysé helyett, de akárhogyan is történt, érdemes kéznél tartani belőle. És ne felejtsük el felrázni a kicsiny palackot, mielőtt használjuk!

Vusztermártásos fűszervaj grillezett húsokhoz és halakhoz
Nyolc deka puha vajat jól kikeverünk, összekeverjük 2 evőkanálnyi megmosott, apróra vágott zöld fűszerrel (metélőhagyma, petrezselyem, kapor, tárkony), majd 2 evőkanál mustárral, sóval, 1 evőkanál Worcestershire-mártással és fél citrom levével ízesítjük. Fóliába csomagolva hengerré formázzuk, és felhasználásig a hűtőbe tesszük. A frissen sült hússzeletekre egy-egy karikát fektetünk.
A grillezett halak ízesítésére úgy használjuk, hogy a sűrűn beirdalt uszonyosokat, miután megsóztuk és olívaolajjal megkentük, forró grillrácson vagy grillsütőben kb. 30 percig sütjük, közben többször megforgatjuk, és a fűszervajjal kenegetjük. Végül pár percig grillezünk mellettük 2 felkarikázott citromot és vékonyra felszeletelt, bevagdosott „szalonna-kakastaréjokat”. Tálaláskor a maradék fűszervajat elosztjuk a halakon. (Ez a mennyiség 4 darab kb. 25 dekás halhoz elegendő.)

Pákozdi Judit