Hogyan lehet egyszerűen energiát megtakarítani?
A XII. kerületben a lakosság mellett a nem önkormányzati kézben lévő állami és kereskedelmi-szolgáltató épületek felelősek legnagyobb arányban az éghajlatváltozásban közrejátszó üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásáért. Éppen ezért a Hegyvidéki Önkormányzat szakmai párbeszédre hívta a különböző fenntartású intézmények üzemeltetőit, hogy tapasztalatcserével, egymást segítve találjanak megoldást a fosszilis eredetű energia felhasználásának számottevő csökkentésére.
A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének tagjaként – amelyhez már több mint nyolcezer település csatlakozott Európából, valamint a világ számos részéből – a Hegyvidéki Önkormányzat tavaly fogadta el Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervét. Ez célul tűzte ki az éghajlatváltozásban közrejátszó üvegházhatású gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentését 2030-ig. Mivel ez a XII. kerület egészét érinti, nem elég, ha csak az önkormányzati intézményekben valósulnak meg a klímavédelmi intézkedések.
„Legyen egy olyan fórum, ahol a különböző fenntartásban lévő kerületi intézmények képviselői megoszthatják egymással tapasztalataikat, a jó gyakorlatok mellett akár egymás hibáiból is tanulhatnak!” – szólt az önkormányzat által első ízben meghirdetett épületüzemeltetői találkozó hátteréről Pokorni Zoltán polgármester, aki szerint a tapasztalatcsere kereteinek biztosításán túl akár jogi, szabályozási eszközökkel is segítséget tudnak nyújtani a klímavédelmi célok megvalósításához.
Kovács Lajos alpolgármester, a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke elmondta, hogy az önkormányzat feladata „kovásza lenni a jó kezdeményezéseknek”. Mint fogalmazott, „bátor vállalásuk”, a szén-dioxid-kibocsátás 40%-os csökkentése csak akkor válhat valóra, ha szövetséget kötnek az intézményekkel, partneri kapcsolatot alakítanak ki a közös cél elérése érdekében.
Dr. Pálvölgyi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) környezet-gazdaságtan tanszékének vezetője – aki a XII. kerület éghajlatvédelmi akciótervét készítő csapatot is irányította – arról beszélt, hogy a Hegyvidéken az összes szén-dioxid-kibocsátás 1%-a hozható összefüggésbe az önkormányzat tulajdonában lévő épületek fenntartásával. Az egyéb szolgáltatók, azaz az állami, magán- és más, nem önkormányzati kézben lévő intézmények ugyanakkor a többi kerülethez képest is kifejezetten magas, 42%-os arányban járulnak hozzá az emisszióhoz, évente mintegy 130 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelősek.
Hogyan lehet egyszerűen, odafigyeléssel energiát megtakarítani? Erről dr. Csoknyai Tamás, a BME épületgépészeti és gépészeti eljárástechnika tanszékének vezetője beszélt, aki a TOGETHER elnevezésű, az Európai Unió által támogatott projekt keretében kilenc önkormányzati épület okosmérőkkel történő felszerelésében, valamint a mérési adatok kiértékelésében vett részt. Mint mondta, az eredmények alapján mindegyik épületben találtak megtakarítási lehetőségeket. Rájöttek például, hogy egyes irodákban a készenléti üzemmódban hagyott készülékek miatt éjszaka is magas az áramfogyasztás, az egyik óvodában pedig a fűtésrendszer rossz programozása miatt pont fordítva kapcsolt be a kazán, mint ahogy kellett volna.
Az üzemeltetői fórumra az önkormányzati fenntartású óvodák, kulturális és sportlétesítmények mellett több más intézményből érkeztek műszaki vezetők, hogy megosszák egymással gyakorlati tapasztalataikat. Jelen voltak többek között a Közép-Budai Tankerületi Központ, az ELTE, az Országos Onkológiai Intézet és a csillebérci KFKI képviselői, akik együtt több százezer négyzetméternyi épület működtetéséről gondoskodnak a Hegyvidéken. A fórum zárásaként a koordinátori szerepet betöltő Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője, Rózsa Zoltán elmondta, hogy az összejöveteleket rendszeressé akarják tenni, a munkatervet pedig közösen, az intézmények bevonásával állítják majd össze.
sz.