Megőrizni a keresztény Európa sarkköveit
In hoc signo vinces! (E jelben győzni fogsz!) – egy fénylő kereszttel ezt a feliratot látta 312. október 27-én délben Nagy Konstantin a Maxentinus elleni győztes csata előtt, amely nemcsak a római birodalom vezetéséről döntött, hanem a keresztényüldözés lezárását is jelentette. A kereszt mint jelkép azonban nemcsak ilyen magasztos formában jelenhet meg – bármilyen is a kidolgozása, a tartalma sohasem változik.
A forma állandóságát és a megfogalmazás sokszínűségét tárja a néző elé Rainer Péter Kereszt(l)ény magyar 70/40 című legújabb kiállítása, amely mindennapi használati eszközök átfogalmazásával közvetíti a kereszt szakralitását. A két szám az alkotó életkorára és művészi pályafutására utal.
A Galéria 12-ben látható tárlat megnyitóján a Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész-belsőépítész, vezető tervező, műemlékvédelmi szakember elmondta, hogy gyermekkora óta készít kereszteket. Újabban leginkább kidobásra váró mezőgazdasági eszközöket és szerszámokat, ásót, lapátot, kapát, gereblyét, gyalut, fűrészt, baltát alakít át. Így születik meg a marokba illő dugókereszt, a kézre álló kapakereszt, vagy akár a kis kápolna tetején lévő csúcskereszt. Ezek között a most bemutatott, 3,70 méter magas Deszkakereszt az eddigi legnagyobb.
„Talán műemlékes előéletem okán is előszeretettel használok régi, avítt, elhasznált, kopott, sérült, hibás, rozsdamarta, szúrágta anyagokat, tárgyakat, amik szinte mesélnek korábbi életükről, amelyeket némi restaurálás és az új keresztfunkció adása tovább éltet, megment a pusztulástól” – fogalmazott Rainer Péter, aki a kiállítást méltató Szakolczay Lajos szerint nemcsak a tervezés, hanem az anyag és kiemelten a fa megmunkálásának mestere. Legalább ennyire fontos a tárlat üzenete, hogy magyarságunk csak akkor teljes, ha meg tudjuk őrizni a keresztény Európa sarkköveit.
A művészetkritikus arról is beszélt, hogy az alkotó már a kiállítás címével is játszik, amikor egybefolyatja a keresztényt a keresztlénnyel. Ez utóbbi annak elfogadására sarkall, hogy a mitikusra növesztett tárgyat egyúttal tekintsük élőlénynek. Hiszen a kereszt nem csupán Krisztus kereszthalálára és szenvedésére, hanem a feltámadásra, a halál feletti győzelemre, vagyis az új életre is utal.
A jobbára 2019-ben készült tárgyak, szobrok biblikus meghatározottsága kétségkívüli, a fő motívum a munkához, leginkább a paraszti lét eszközeihez, szerszámaihoz kapcsolódik. Drámai hatást kelt, amikor a művekben a történelem is hallatja hangját. Ilyen a Trianon kapakereszt, amelynek alapja a magyar trikolór, azon foglal helyet a létünkbe, Magyarország múltjába és jövőjébe vágó, súlyával ránk terpeszkedő kapa, nyelén a figyelmeztető, ugyanakkor óvó kettős kereszttel.
Minden keresztformának ugyanolyan súlya van, ám a változatok élénkké teszik a szakrális sugallatot. Az alkotások leginkább a latin vagy Krisztus-keresztet idézik meg, ám a pátriárka- vagy lotharingiai kereszt éppúgy fontos szereplő, mint a pápai kereszt valamely változata – emlékeztetett Szakolczay Lajos, aki végezetül arra kérte a nézőket, hogy a bemutatott szent tárgyakban éljék át a bibliai mélységeket és ezzel együtt a művészben munkálkodó hit koncentrált, meghatározó szerepét.
sm.
Rainer Péter kiállítása megtekinthető: november 16-ig, hétfőtől péntekig 14.00–22.00, szombaton 16.00–22.00 óráig. Cím: XII., Hajnóczy József utca 21.