Iskolaként született újjá a hajdani Fácán vendéglő épülete

„A magyar oktatási rendszerben egyedülálló lehetőségekhez jutnak az ide járó diákok” – jelentette ki Gulyás Gergely a Zugligeti Általános Iskola új épületének avatóünnepségén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Hegyvidék országgyűlési képviselője elmondta, hogy a 2013-ban elfogadott Normafa-törvénynek, valamint a kormány és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködésének köszönhetően évről évre újabb fejlesztések valósulnak meg a Normafa környékén. Az egykori zugligeti lóvasút-végállomás helyreállítása, valamint a hajdani Fácán vendéglő rendbetétele, iskolává történő átalakítása is ebbe a sorba illeszkedik.

„Ma, minden ellenkező híresztelés dacára, az állam több mint 640 milliárd forinttal többet költ egy évben a közoktatásra, mint amennyit 2010-ben erre a célra fordítottak” – folytatta a miniszter, majd arról beszélt, hogy az elmúlt években rendkívül keresetté váló, a túljelentkezés problémájával szembesülő Zugligeti Általános Iskolában sikerült megfelelő körülményeket biztosítani a színvonalas oktatáshoz.

Pokorni Zoltán polgármester köszönetet mondott a kormány, a Klebelsberg Központ, a tankerület, a tervező- és kivitelezőcégek, továbbá az önkormányzat munkatársainak az új iskolaépület megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseiért. Kiemelte Nagy Gergely építész munkáját, akinek tervei alapján a régi épület sötét, dohos, szűk, barátságtalan tereiből sikerült derűs, világos, szép iskolát varázsolni. Hozzátette, hogy a műemlék épület új szárnnyal egészült ki, abban kapott helyet a tornaterem és több tanterem.

„Annak ellenére, hogy új szárny épült, az épített, fedett terület kisebb lett, és sokkal több a zöld felület” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán. A részletek kapcsán elhangzott, hogy a korábban a Belügyminisztérium kiképzőközpontjaként működő ingatlanon lebetonozott alakulóteret számoltak fel, barakkokat, raktárépületeket, sőt egy disznóhizlaldát is lebontottak.

A polgármester kitért rá, hogy az iskola előtti közterületet – amely a hegyvidékiek szavazatai alapján immár a Fácános tér nevet viseli – átépítették és „kinyitották” a korábban itt álló, omladozó téglakerítés elbontásával. A csomópontban új buszfordulót, zebrát, parkolóhelyeket alakítottak ki, valamint parkosítottak a szakemberek.

„Bernyák Adrienn vezetésével új lendületet kapott az intézmény” – méltatta a Zugligeti Általános Iskola igazgatójának munkáját Pokorni Zoltán. Megjegyezte, hogy a régi épület gyakorlatilag megtelt, már minden zugában tanítottak a pedagógusok, így adta magát, hogy a szemközti oldalon iskolaként hasznosítsák az egykori Fácán vendéglő épületét.

A fejlesztés kapcsán Fonti Krisztina alpolgármester arról szólt, hogy az önkormányzat, noha már nem fenntartója a XII. kerületi iskoláknak, változatlanul szívügyének tekinti, hogy az oktatási intézmények megőrizzék kiváló színvonalukat, hiszen ezekbe járnak a Hegyvidéken élő családok gyermekei. A Zugligeti bővítésére nagy szükség volt, mivel az iskola már évek óta nem egy, hanem két első osztályt indít, és kinőtte az eddigi tereit.

A Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella – aki hosszú ideig a Tamási Áron iskola igazgatója volt – példaértékűnek nevezte a tankerület, a Zugligeti iskola vezetése és az önkormányzat között a fejlesztés során létrejött együttműködést. Kiemelte, hogy a tankerület finanszírozásában mintegy 100 millió forint értékben kerültek az épületbe bútorok és informatikai felszerelések.

„Az új épület ma az egyik legszebb környezetben lévő és legszebben megépített iskola Magyarországon. Fővárosi szinten pedig az egyik legjobban felszerelt intézmény, Budapesten is ritkák az itt megtalálható interaktív panelek” – mondta Hajnal Gabriella.

A Zugligeti Általános Iskola igazgatója, Bernyák Adrienn megemlítette, hogy 2011-ben, amikor az intézmény élére került, még 150 gyerek tanult ott, ma már 375 diákjuk van. Növekvő népszerűségüket mindenekelőtt kollégái lelkiismeretes, következetes munkájával, az iskola összetartó közösségével és tanítványai teljesítményével magyarázta.

„A százhuszonnyolc éves iskola történetében még soha nem történt ekkora fejlesztés” – érzékeltette a beruházás jelentőségét az igazgató. Nyolc osztályterem, két csoportterem, könyvtár, 15x30 méteres tornaterem, gyógytornaterem, természettudományi előadó, informatikaterem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóival közösen használt alkotóműhely, ebédlő, melegítőkonyha, valamint tágas közösségi terek találhatók a közel 4000 négyzetméteres új tömbben, amelyet tanévkezdetkor a felső tagozatosok vehetnek birtokba. A kertben az önkormányzat támogatásával sportpálya jött létre.

Az iskolaként megújuló, védett zugligeti épület története a 19. századig nyúlik vissza. A környék a század közepére kedvelt kirándulóhellyé vált, sorra nyíltak az éttermek, fogadók. A Fácános területén – amely onnan kapta nevét, hogy egykor itt terült el Mátyás király vadaskertje, és az uralkodó az elbeszélések szerint előszeretettel vadászott fácánokra – Riegler Ignác budai szappanfőző mester nyitotta meg Fácán nevű fogadóját. Sikerének köszönhetően a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett, a feladatra a korszak sokat foglalkoztatott építészét, Hild Józsefet kérte fel. Ekkoriban készült el az egykori majorsági épület mellett az új vendéglő, valamint a nyári időszakban használt szálloda, amelyet manapság Hild-villaként emlegetnek.

A Fácán vendéglő egészen az első világháborút követő időkig igen népszerű volt. Utána szanatóriumként működött, majd a Horthy család pihenőhelye lett; az 1940-es években neoklasszicista villaépületté alakították át. A második világháborút követően az ELTE kollégiumát helyezték el benne, míg a hatvanas években a Belügyminisztérium vette át a területet, ahol kiképzőközpontot alakított ki.

A rendszerváltás után az impozáns épületegyüttes teljesen elnéptelenedett, rohamos pusztulásnak indult. A Hegyvidéki Önkormányzat 2013-ban a Normafa-program keretében kapta meg a Fácános területének vagyonkezelési jogát az államtól, amely forrást is biztosított arra, hogy a műemlék épületek megmenekülhessenek az enyészettől.

sz.