Kertjeinkben a természet

A Hegyvidéki Zöld Iroda gondozásában megjelent a Természeti kincsek a Hegyvidéken sorozat harmadik kötete, a Kertjeinkben a természet. A kiadvány két részből áll, az első fele a természetközeli kertek kialakításához ad ötleteket, a második – terjedelmesebb – szakasz pedig követésre érdemes XII. kerületi példákat mutat be. Itt az idén ugyanazzal a címmel indított pályázatra beérkező legtermészetesebb kertek leírását és képeit találhatja meg az olvasó.Bár kézenfekvőnek tűnhet, mégis érdemes elgondolkodni azon, mitől is természetes egy kert. Talán attól, hogy a környék vad flórájában is előforduló fajokkal van beültetve? Vagy attól, hogy nincs művelve, azaz – legalábbis első látásra – gondozatlannak látszik? Ennél sokkal összetettebb kérdéskörről van szó.
Kezdjük talán filozofikus messzeségből, és nézzük meg, mi is a kert! Történetileg az első kert az Éden volt, amely nemcsak nevében, de legfőbb tulajdonságaiban is tökéletesen megegyezett a maiakkal. Egyrészt körbe volt kerítve, a végtelen természet egy kiragadott és belátható, megismerhető darabkájaként. Másrészt vonzó és szép volt, megtestesítette az ember veleszületett természet iránti csodálatát, teljesítette a természet iránti vágyát.
Bár a kertjeink ezerfélék, tükrözik saját egyéniségünket, anyagi helyzetünket, a módot, ahogyan használni szeretjük, mégis: a fenti alapelveket tekintve évezredek óta egyformák. A Hegyvidék most megismert természetes kertjei ugyanúgy a megnyugvást, elcsendesedést szolgálják, ahogy az Éden másolataként épített középkori kolostorkertek.Mindannyian vágyunk a kert természetességére, csak máshogy. Egy angol számára ott csupán a füvet kell nyírni – ahogy mondják – pár száz éven át. A francia kert akkor szép, ha művészi szökőkutak hűtik a nyílegyenes sétányok levegőjét. Ha a Hegyvidéket tekintjük: itt is van automatával öntözött, robottal nyírt, pedánsan elvágólagos kert és mohos kőfalakkal kerített, elhanyagoltnak tűnő „bozótos”. A természetes kertek ez utóbbiakhoz állnak közelebb. Értékük, hogy az emberi beavatkozás jelen van, de nem hivalkodó.
Az új kiadvány segítséget ad a természetes kert minden elemével kapcsolatban. Fontos például a talaj takarása a kiszáradás ellen, vagy a tömörödés elkerülése a jobb talajélet biztosítása érdekében. A lehulló lombot nem tanácsos elvinni, hiszen az hivatott visszajuttatni a tápanyagot a növények gyökereihez. A talaj nedvességtartalmának megőrzése érdekében a természetes kertekbe beton helyett inkább az elszivárgást lehetővé tevő burkolatok valók.
A csapadékvizet egyébként is érdemes összegyűjteni és hasznosítani. Amellett, hogy kifogástalanul alkalmas öntözés céljára, belőle táplálkozhat a kerti tó is.
A növények kiválasztásánál kerülendők a tájidegen egzotikumok, helyüket a környék adottságait amúgy is kedvelő fajok népesíthetik be, ez pedig nagyban megkönnyítheti a gondozást és a kártevők visszaszorítását. A válogatásnál szempont lehet a sokféle szín és virágzási idő, ami a kert élővilága számára „terít” gazdag asztalt hónapokon át.
Az épített elemeknél előnyt élvezhetnek a természetes anyagok, a falépcsők, a támfalak vagy kerítések. A kő ugyan természetes anyag, csak korlátozottan ajánlható, mivel – bár nem rontja az összképet – az élővilág szempontjából kevés hasznot hajt. Amíg egy rönkökből épített támfalban, láthatatlanul, a ritka orrszarvúbogarak lárvái is ujjnyi vastagra híznak, addig a kő legfeljebb a gyíkoknak nyújt napozóhelyet.
Végezetül a természetes kert velejárója, hogy amennyiben tényleg természetes, akkor mágnesként vonzza a kisebb-nagyobb állatokat. A virágokat beporzók rajai látogatják, a bokrokon énekesmadarak fészkelnek, a fűben gyíkok vadásznak, és ha eljön az éjjel, akkor a bozótosban sün szuszog, miközben a fák felett denevér rója szabálytalan köreit. Az ember ilyenkor nem az egymásra torlódó feladatok sorát látja meg, hanem csendben elüldögél, és belefeledkezik az „eseményekbe”.
A kötetet fizikai valójában a „Kertjeinkben a természet” elnevezésű pályázat eredményhirdetése alkalmával foghatták kezükbe először az érdeklődők. Azért, hogy a természetvédelem – a papírfelhasználás csökkentése által – a valóságban is megvalósulhasson, a kiadvány elektronikus formátumban letölthető a Hegyvidéki Zöld Iroda honlapjáról (zold.hegyvidek.hu).

(Barta)