Közösségi egyeztetés kezdődik az Istenszeme fogadó jövőjéről

• Régóta várja sorsa jobbra fordulását a hajdani Istenszeme fogadó. A Hegyvidéki Önkormányzat tett rá kísérletet korábban, hogy megmentse a nagy múltú műemlék épületet?
• Először 1990 környékén jártam ott, amikor még a Kossuth nevelőotthon működött a villaépületben. Lenyűgözően szép volt a hely, az épület melletti kis tó is megvolt még abban az időben. Miután a fővárosi tulajdonú gyermekotthont bezárták, elődöm, Mitnyan György polgármester a 2000-es évek közepén egy idősotthont szeretett volna létrehozni ott, sajnálatos módon azonban Budapest akkori vezetésével, Demszky Gábor főpolgármesterrel és helyettesével, Schiffer Jánossal nem tudott megegyezni, mert nagyon nagy összeget, másfél milliárd forintot kértek az ingatlanért.
• Most viszont a 2005-ben kért ár harmadáért, 508 millió forintért akarta eladni a főváros az ingatlant egy magánbefektetőnek. Ha az állam nem lép közbe, az önkormányzat meg tudta volna venni az ingatlant ilyen áron?
• Mindent megtettünk volna annak érdekében, hogy a hely közösségi tulajdonban maradjon, de komoly nehézségeket okozott volna. Az önkormányzat és a magyar kormány pénzügyi mozgástere nem összehasonlítható. És hát a felújításhoz még a vételárnál is nagyobb összegre lesz szükség. Itt is bízunk a kormányzat elkötelezettségében, hiszen közeleg a Kossuth-emlékév, és kiemelt fontosságú műemlékről van szó.
• Milyen funkcióval működhet az épület a jövőben?
• A kormány azzal a céllal vásárolta meg az ingatlant, hogy közösségi szolgálatban maradjon, és minket kért fel arra, hogy a Miniszterelnökséggel közösen a lehető legszélesebb körben egyeztetést folytassunk le a leendő funkcióról. Ezt kora tavasszal elkezdjük, és a mostani beszélgetés is jó alkalom arra, hogy hirdessem: mindenkitől örömmel várjuk a jobbnál jobb ötleteket, elképzeléseket.
• Korlátlanul szárnyalhat az ötletadók fantáziája?
• Lényeges szempont a fenntarthatóság, a működtethetőség és természetesen az is, hogy az épület és a hozzá tartozó park a Normafához közeli zöld területhez kapcsolódik. Azt gondolom, hogy az ingatlan megvétele után a felújítás költségeit tekintve is számíthatunk a kormány támogatására, de hosszú távon ennek meg kell állnia a maga lábán. Olyan funkciót kell ide álmodnunk, ami a műemlék és a közel negyvenezer négyzetméteres terület színvonalas fenntartását szolgálja. Fejtörésre ad okot, de ez egy nagyon jó, örömteli probléma.
• A hasznosítás kapcsán mely szervezetekkel konzultálna mindenképpen az önkormányzat?
• Lesznek sokan, akiket felkérek, hogy jöjjenek, és üljünk le beszélgetni. Ezek közé tartozik a Város- és Faluvédők Szövetsége, az Erdei Iskola Egyesület, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Zarándokút Egyesület, a Magyar Természetjáró Szövetség és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is. A Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény munkatársainak tapasztalatára, szakértelmére is szükségünk van. Azt szeretném, hogy a nyár elejére álljanak össze a javaslatok, utána pedig elkezdhetnénk ütköztetni a véleményeket.
• Hogyan kapcsolódhat a Normafa környékének rendezéséhez az egykori Istenszeme fogadó épületének és telkének rendbetétele?
• Amikor hozzáláttunk a Normafa ügyeinek a végiggondolásához, az elsők között azt szögeztük le, hogy a Normafa nemcsak a síház környékét jelenti, hanem Budakeszitől Zugligetig tart. Az a célunk ugyanis, hogy az egész hegyet vegyék birtokba a látogatók, akiknek olyan ma még rejtett, kevésbé ismert kincseket is bemutathatunk, mint amilyen az Istenszeme a Zugligetben.
• Említette, milyen szép volt évtizedekkel ezelőtt az egykori nevelőotthon melletti kis tó. Azt is helyreállítanák? A történeti leírások szerint az 1990-es évek elején az Istenszeme-forrás és vele együtt a Disznófő-forrás vizét is közvetlenül bekötötték a csatornába, emiatt szűnt meg a tó vízellátása.
• Szeretném, ha ezt az egykor egyedülálló szépségű tavat, aminek a helyén ma már csak a nagyobb esők után látható egy sáros, vizes folt, helyre tudnánk állítani. Eddig nem tudtuk megvizsgálni, mi a helyzet az Istenszeme-forrással, de rövidesen ezt is elvégezzük.
• A szomszédos egykori Disznófő vendéglő szintén helyreállításra vár évtizedek óta. Mit lehet tudni ennek a sorsáról?
• A Disznófő fogadó és a Disznófő-forrás területe magántulajdonban van. A tulajdonos ígéretet tett arra, hogy a forrást látogathatóvá teszi, és vállalta a forrásház felújítását is. A fogadóépület esetében autentikus műemléki felújításra törekszik, lehántva arról a huszadik századi bővítményeket, ráépítéseket. A funkciót tekintve részint fogadó és turistaház szerepel a terveiben, a hagyományokhoz illeszkedve. Amennyit tehát most tudni lehet a Disznófővel kapcsolatos tervekről, azok támogatásra méltók. Bízom abban, hogy hamarosan ott is elindulhatnak a rekonstrukciós munkálatok.
• Hogyan haladnak a műemlék-felújítások a Hegyvidék más részein?
• Amikor a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja másfél évvel ezelőtt, még Ráday Mihály tiszteletbeli elnök közreműködésével, bemutatta a hegyvidéki műemlékekről szóló kiállítását, a bizonytalan sorsú, felújításra váró értékek között kiemelt helyen szerepelt az Istenszeme fogadó, a Disznófő és a Steindl-villa. Az előbbi két épület kormányzati támogatással és magántőkéből újulhat meg, a Jókai-kertben álló Steindl-villa pedig szintén újjászülethet nemsokára, a Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontjaként. Azt gondolom, ha Ráday Mihály ma itt lenne köztünk, örülne ezeknek a fejleményeknek. Szerencsére más helyszínek kapcsán is vannak pozitív példáink. A Zugligeti Általános Iskola bővítésével megtörtént az egykori Fácán vendéglő helyreállítása, és a mellette található Hild-villát is megvédtük a pusztulástól – igaz, még nincs befejezve, de már látszik, hogy megmarad. Megmenekült a Lóvasút épülete is, a Normafa Síház pedig az idén újulhat meg.
• Mit tud tenni az önkormányzat a magántulajdonban lévő, rossz állapotú műemlékek megmentése érdekében?
• A kerületi szabályozásban olyan bónuszokat, kedvezményeket fogalmaztunk meg, amik érdekeltté tehetik a tulajdonosokat műemlékeik felújításában. Nem elég, ha csak korlátokat emelünk, és pluszterheket rakunk rájuk, mert az oda vezethet, hogy megvárják, amíg összedől az épületük. Ez az út nem járható. Támogatással, lehetőségek nyújtásával kell elérni azt, hogy a tulajdonosnak megérje pénzt fektetni a műemlékébe.

n.

Az Istenszeme fogadó történetét 2018. október 30-i és 2019. január 15-i számunkban mutattuk be részletesen. A helytörténeti írások megtalálhatók lapunk archívumában.