Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Együnk spenótot, keveset, de gyakran!

Közismert, ám nem eléggé közkedvelt zöldféle a spenót (úri nevén paraj, népiesen laboda). Kevesen tudják, hogy olyan magas koncentrációban tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket – például magnéziumot, mangánt, kalciumot, rezet, vasat, B-, C- és A-provitamint –, hogy nem is ajánlatos egyszerre sokat fogyasztani belőle. Ám keveset és gyakrabban annál inkább! Különösen most, a tavasz kezdetén, amikor szervezetünk amúgy is ki van éhezve a friss zöldekre. A spenót a klorofill nevű növényi festékanyagtól kapja a zöld színét, amely értékes szénhidrátokká alakítja a fényenergiát. Ebből az éltető folyamatból részesülünk, amikor spenótot eszünk, amely ideális zöldféle serdülőknek és korosodóknak, valamint a gyakori stressznek kitett embereknek. Elkészítése egyszerű, még a főzésben járatlanok is könnyen elbánnak vele.