Hetven éve, 1950. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Hegyvidéken a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI), amely máig az egyik legjelentősebb fellegvára a hazai tudományos életnek, és ahol több tucat külföldi és magyar Nobel-díjas kutató fordult meg az elmúlt több mint fél évszázadban. A következőkben az intézmény történetét mutatjuk be különböző lapok, interjúk és a KFKI-tól kapott anyagok segítségével.
A főváros számos pontján ezúttal is megnyitottak a lakóépületek a Budapest100 fesztiválhoz kapcsolódva. A XII. kerületben három helyszínen mutatták be a lakók otthonaikat, épületeiket és saját közösségüket – ezek együttes megismerésével válhat ugyanis teljessé a házak s rajtuk keresztül a város története.
Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány második hulláma, ám ez nem jelenti azt, hogy le kell mondani a sportolásról. Sőt, a rendszeres mozgás erősíti az immunrendszert, így hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhessük a betegséget. Ebben segíthet az Aktív Hegyvidék sportprogramsorozat, amelynek a legtöbb foglalkozása – a biztonságot szem előtt tartva – a szabad ég alatt folyik.
Nyolcvanéves a Hegyvidéken élő Tamás Menyhért Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Hadikfalván született, a saját sorsbölcsője a család és a bukovinai székely szülőföldről távozó kisközösség volt. Először Bácskában telepedtek le, majd a Dunántúlra menekültek. Életművében az eredet élményrétegei egyre tágulóbb köröket fognak át.
A szakralitás fűzi egységbe a Hegyvidéki Kulturális Szalonban látható két kiállítás képeit. B. Tóth Klára és Tremmel-Hudik Katalin festményei az Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódóan kaptak helyet a közösségi terekben.
A korábbi évekhez hasonlóan az idén is lehetősége nyílik a hegyvidéki kerttulajdonosoknak, hogy speciális keretet igényeljenek a háztartásukban, kertjükben keletkező zöldhulladék komposztálásához.
A méhek és a zene kapcsolata sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A megfelelően behangolt döngicsélés a rovarok egy részénél a táplálékszerzés feltétele. Ezek a hangok sok zeneszerzőt megihlettek, nem csak Rimszkij-Korszakov írt zeneművet a dongóról. A beporzók zeneiségéről és a „zenetörténet beporzóiról” is beszélgettünk kerületi szomszédunkkal, Vásárhelyi Tamás biológussal.
A Budakeszi Vadaspark azon kevés helyek egyike, amelyik szerencsésnek mondhatja magát, és a jelenlegi pandémiás helyzetben is a megszokott módon tarthat nyitva. Teheti mindezt azért, mert a látogatók nagy területen, egymástól távol és szabad téren tudnak részt venni az őszi sokszínű programokon.
Hasznos ajándékokkal lepte meg a hegyvidéki óvodásokat és az első osztályosokat a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány a Németvölgyi iskolában. Az óvodások a biztonságos közlekedés elsajátítását segítő eszközöket, játékokat, míg a kisdiákok élénk színű – ezáltal a közlekedők számára könnyen észrevehető – hátizsákokat kaptak.
Két kérdőíves felmérés és három lakossági fórum után a végéhez közeledik a Hollósy Simon utcai játszótér megújításának tervezése. A Hegyvidéki Önkormányzat a széles körű társadalmi bevonással a környéken élők és a játszóteret használók javaslatait, felvetéseit is beépítette a tervezett koncepcióba. A beruházás a Budapest Fővárosi Önkormányzattal megkötött együttműködésnek köszönhetően TÉR_KÖZ pályázati és hegyvidéki forrásból valósulhat meg.
Összefogott a II. és a XII. kerület, valamint Budakeszi vezetése, hogy a kormány támogatásával közösen találjanak megoldást a környék súlyos közlekedési problémáira. A fő cél az, hogy a Zsámbéki-medencéből ingázók már Budakeszi határában letehessék autóikat, ahol átszállhatnának az új buszsávok révén jóval gyorsabb bejutást biztosító járatokra.
A vírushelyzet sem akadályozta meg, hogy jelentős fejlesztéseket és felújításokat végeztessen el a Hegyvidéki Önkormányzat a XII. kerületi közintézményekben. Szinte az összes óvodában, bölcsődében, valamint a szociális ellátórendszerhez tartozó épületekben és iskolákban is történt valamilyen nagyobb beruházás.
Tavaly decemberben nyerte el a Hegyvidéki Kulturális Szalon középület-kulturális kategóriában az Építőipari Nívódíjat. Az ezt tanúsító táblát Fonti Krisztina hegyvidéki alpolgármester és Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár avatta fel az épület falán.
Halála után öt évvel a Hegyvidék Díszpolgára címmel tüntette ki az önkormányzat az első sikeres hazai szívátültetést végző dr. Szabó Zoltán szívsebészt, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egykori vezetőjét. Az elismerő oklevelet fia, dr. Szabó András vette át, akire most is büszke lenne édesapja – az idei Semmelweis-nap alkalmából, kerületi fogorvosként rangos állami kitüntetést kapott kimagasló szakmai munkájáért.
A szeptemberrel most nemcsak az ősz köszöntött be, de felgyorsulnak az események is. Visszarázódás a hétköznapokba, iskolakezdés, ráadásul úgy tűnik, járványügyben ismét rendhagyó helyzetre kell felkészülnünk. Az ember csak kapkodja a fejét – ilyenkor áldás, ha vannak gyorsan elkészíthető fogások a tarsolyunkban.
A szív- és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és egyéb halálok együttesen. Ezen a szomorú statisztikán szeretne javítani a Magyar Kardiológusok Társasága, amely az idén a Testnevelési Egyetemen tartja meg ingyenes családi rendezvényét, a Szívünk Napját.
A nyári kánikula után itt az ősz és a túraszezon. Aki a szabadtéri mozgás mellett szeretne hiteles képet kapni egészségi állapotáról, sétáljon végig a Szent Ferenc Kórház kardioösvényén, ahol szerencsésen találkozik a kellemes a hasznossal. Az ösvény helyes használatáról és a fejlesztési tervekről beszélgettünk Pál Csillával, a kórház kommunikációs vezetőjével.