Farkára lépünk a farsangnak, hátat fordíthatunk a télnek!
A nagyböjt előtti utolsó hetekben vígan vendégeskedünk egymásnál. Megtehetjük, hiszen az esték egyre hosszabbodnak, és már reggel sem kell kétségbeejtő vaksötétben kitápászkodni az ágyból. Valahogy benne van a levegőben a változás. Hiába jönnek a szeszélyes havazások, s lepik el szánkózó gyerekek tömegei a Normafát, már az időjárás kiszámíthatatlanságában is a tavaszt sejtjük. És bizakodunk: hamarosan újra ideér, virágba borítja a fákat, illattal fűszerezi az erdei levegőt. Míg álmodozunk, csöndesen felemésztjük a disznótor maradékait, és madárlátta medvehagymától zöld, forró pogácsát forgatunk dermedt ujjaink között.